A felvétel első percei örökre bevésődtek Audra szívébe.
Nagymamáját, a méltóságteljes és gyönyörű Irvelt látta, aki egyenes háttal ült a kamera előtt, kedves kék szeme tisztán ragyogott. Hangja határozottan csengett.
Abigailnek autóbalesete után súlyos testi és lelki sérülésekkel kell szembenéznie. Karja elvesztése felforgatja a mindennapjait, miután hazatért a kórházból. Minden barátjával megszakítja a kapcsolatot, mert képtelen folytatni korábbi életét. Hogy is határozhatná meg magát az ember, ha elveszítette korábbi életének biztos fogódzóit, ha már nem igazán tudja, ki is ő valójában, és a testében robbanásra készen mindig ott lapul a fájdalom?
Kárpótolhat-e az élet a szeretteink elvesztéséért? Nyílhatnak-e még új utak előttünk, ha úgy érezzük, nincs tovább?
Helen Carpenter sohasem tartozott a kalandvágyó emberek közé, ám házassága összeomlása után öccse unszolására csatlakozik egy túlélőtúrához. Itt az esély, hogy végre összeszedje magát, a vadon és a megpróbáltatások új embert faragjanak belőle, ám miután megtudja, hogy idegesítő öccse még idegesítőbb barátja is velük tart, biztos benne, hogy a túra felér majd egy sorscsapással.
Az évszakok körforgása akárcsak a természetben, a házasságban is újra és újra megismétlődik. Időről időre beköszönt a tél, amikor a házastársak zárkózottak, magányosak és elégedetlenek; máskor viszont nyitottan, reményteljes várakozással tekintenek a tavaszi megújulás elé. Aztán a nyár melegében sütkéreznek és kényelmesen, gondtalanul élvezik az életet; majd az ősz újra bizonytalanságot, közönyt és aggodalmat ébreszt. De hogyan lehet ezeket a változásokat átvészelni és a kapcsolat javára fordítani?
Miután Woodville Erzsébet elveszíti a férjét egy csatában, a becsvágytól hajtva elcsábítja a Yorkok ifjú királyát, Eduárdot, aki titokban feleségül veszi. A király hatalmas veszélyt vállal azzal, hogy egy Lancaster-házhoz hű, de köznemesi származású nőt vezet az oltárhoz, akinek előző házasságából két fiúgyermeke is született. Arról nem is beszélve, hogy Erzsébet egy olyan asszonynak a lánya, akit bíróság elé állítottak, és boszorkányság vétkében bűnösnek találtak. Az új királyné szerető hitvesnek és gondoskodó anyának bizonyul.
A gyerekek sok örömet és feltöltődést jelentenek, ugyanakkor gyakran kimerültség forrásai is a szülők számára. Ez nem ellentmondás: a kiteljesedés és a kimerültség megfér egymás mellett: szerethetjük gyerekeinket miközben érezhetjük úgy, hogy belefáradtunk szülői szerepünkbe. Ez a könyv nektek szól szerető és fáradt anyák: nem csodaszer, de segíthet végigjárni a feltöltődés útját.
A köd városa novellái a négy regényből álló Elfeledett Könyvek Temetője irodalmi világát bővítik tovább a sajnos idejekorán elhunyt világhírű szerző elképzelése és tervei alapján: egy-egy szereplő eddig ismeretlen vonásait tárják fel, beavatnak a legendás könyvtár keletkezésének történetébe, az elbeszélések légköre, témái és motívumai is mind ismerősek lesznek a regényfolyam olvasói számára.
Hat nyár, hogy egymásba szeressenek. Egy pillanat, ami mindent elronthat. Egyetlen hétvége, hogy helyrehozzák a dolgokat.
Azt mondják, ha egyszer felnősz, sosem mehetsz igazán haza többé. Persephone Fraser számára ez túlságosan is igaznak bizonyul, mivel egy évtizeddel ezelőtt elkövette élete legnagyobb hibáját. Gyermekkora ragyogó tóparti nyarait egy stílusos lakásra cserélte a nagyvárosban, ahol bár társasági életet él, és rendszeresen találkozgat az új barátaival, mégis mindenkit biztos távolságban tart a szívétől.
Martha Frielt mindenki okosnak és szépnek tartja. Azt mondják neki: zseniális író vagy, és életed minden napján szeret téged egy férfi, Patrick, a férjed. Martha anyja szerint nincs mindenkinek ilyen szerencséje. Akkor mégis mi a gond? Tizenhét éves korában bomba robbant az agyában, és egyszerre minden megváltozott. Most lassacskán negyvenéves. Nincsenek barátai, gyakorlatilag munkája sincs, és gyakran szomorkodik. És miért dönt úgy Patrick, hogy kilép a házasságból? Vajon sikerül Marthának helyrebillentenie az életét?