Könyvtártörténet

Alapítás

A levéltár története elválaszthatatlan a könyvtár történetétől, a könyvtár története pedig elválaszthatatlan az egyházközség és a kollégium történetétől – már csak azért is, mert minkét gyűjteményrész fenntartója a Kecskeméti Református Egyházközség.
Több mint 450 évet kell visszamennünk az időben, hogy a kezdetekhez eljussunk, mert alapításáról ugyan pontos időpontot nem tudunk, de a meglévő források is azt igazolják, hogy kollégiumunk alapítási idejével , az 1564. esztendővel közel egy idős lehet. A műveltség elemei az egyházi iskola révén juthattak el Kecskemétre, melyben jelentős szerepe volt az iskolázást felkaroló, a nép kezébe könyvet adó, hitigazságokat anyanyelven s széles körben terjesztő reformációnak. A XVII. században indult meg a kecskeméti ifjak peregrinációja (elsősorban bécsi, páduai, leydeni, krakkói egyetemeken), akik a kollégium bibliotékája számára hozott könyvek nélkül soha nem tértek haza.  Az első könyvtárról készült feljegyzés 1653-ban Bányai András gondnoké, aki három darab könyvről (pld. un. Öreg Graduálról ) tesz említést, amikor elszámol az egyházközség értékeivel.
Alapító okiratunkban az első hivatalos könyvtári bejegyzés (Leonard van Rijssen: Summa Controversiarum Theologicarum c. munkájában) alapján 1701-et tekintjük alapítási dátumnak.  Könyvtárunk így városunk legöregebb nyilvános bibliotékája. A könyvtári állomány kezdeti gyarapodásában diákok, professzorok, lelkészek, városi polgárok ajándékainak, hagyatékának mindvégig nagy szerepe volt.

XVIII. század

Iskolánk partikulája volt a 18. század második feléig a Debreceni Református Kollégiumnak. A rektorokat tőlük kaptuk, tankönyveiket használtuk, és cserediák kapcsolataink is voltak. A könyvek nagy száma miatt 1741-ben külön szobát építettek a könyvtárnak. 1748-ban már 67 könyve volt az egyházközségnek.
A könyvtár tervszerű fejlesztését Varjas János, az első állandó rektor professzor indítja el (1750), aki a diákoktól beszedett büntetéspénzt a könyvtár gyarapítására fordítja. 1788-ban Farkas János hat évig volt rektora az iskolának, lajstromba írta az iskola könyveit, ekkor a gyűjtemény 338 darab könyvből állott.
1715-ben Kalocsa István 30 könyvet, majd 1794-ben Benkő József prédikátor 68 könyvet adományozott az iskolának. Valószínűleg ez a gyarapodás tette szükségessé, hogy külön könyvtárszobát építsenek.  Ekkor épült szertár, könyvtár és auditórium az iskola kibővített, felújított épületében a mai Ókollégium  helyén.  
1794. július 10-én a városban óriási tűzvész pusztított. Az akkori tiszteletes Tóth István professzor intézkedése ellenére, (a könyveket pincében és egyéb biztonságos helyre menekítteti) az állomány jó része megrongálódott vagy teljesen elveszett.  

XIX. század

A nehéz időszak elteltével a könyvtár számos jótevő segítségével gazdagodhatott. Halasi Gózon István volt kecskeméti rektor özvegye, férje könyveinek egy részét 1807-ben a könyvtárnak adományozza. Báró Podmanitszki Anna, Beleznai Miklós generális özvegye is néhány római klasszikus írókat ajánl fel az iskola könyvtárának. Bibliotékánk sokat köszönhet a Teleki családnak. Gróf Teleki László táblabíró, Somogy megye főispánja megvette Szily Sámuel némedi lelkész könyvtárát és iskolánknak ajándékozta. 1813-ban Sátor Péter ügyvéd könyvtárát és régi pénzgyűjteményét hagyta az iskolára.
1809-ben kezdte meg professzori munkáját a könyvtár történetírója Nagy István.  Kecskeméti itt tartózkodása idején folyamatos fejlődés következett be, nemcsak az iskola, hanem a könyvtár életében is. A régi könyvekből álló gyűjtemény ekkor kezdett el jelentős mértékben gyarapodni. Egyházközségünk 1818-ban megteremtette a könyvtáralapot, mely elősegítette a könyvtár tervszerű fejlesztését, másrészt annak magasabb színvonalra emelését szolgálta.  Nagy fontosságú érdeme a rektorprofesszornak, hogy összeállította a könyvek katalógusát, ami azt jelentette, hogy a gyűjtemény ekkor 1341 darabból állt.  
1820-ban az egyházi vezetőség új könyvtárszobát létesített. Jelentős könyvadományt tett még: Báthory Gábor püspök, Nagy István pestmegyei főjegyző, Mátyási József költő, Szappanos Sándor lelkész. Fáradozásának köszönhető, hogy a kecskeméti közgyűlés még 1828-ban határozatot hoz, hogy az iskolát főiskolai rangra emeljék. 1830-ban kezdik el építeni a ma is igen szép, klasszicista stílusban épült Ókollégium épületét, melyben a könyvtár az első emeleten kapott helyet.
Addigra már több iskolával is rendelkezett gyülekezetünk. A kecskeméti református iskola magasabb osztályok mellett főiskolai minőségben működhetett tovább, és megindulhatott a jogi és teológiai képzés az Ókollégiumban.
Hajnal István a tudós evangélikus lelkész végrendeletileg a városra hagyományozta könyvtárát, de a város nem akarta átvenni és az gazdag könyvtárat (2200 mű) az egyháznak adta át 1851-ben. Erre az időre tehető Sipos Károly orvos és Dékány István jogtanár könyvtárainak megvétele is. Csabay Imre tanár első szakkatalógusa szerint (1851-1860) a könyvtár állománya 6300 mű, 11 tudományszakba osztva.
1855-ben a teológiai fakultás Pestre költözésével a jogakadémia könyvtára különvált. 1890-ben Katona Mihály gimnáziumi tanár, 1899-ben Móricz Károly jogtanár dolgozott ki tervezetet az egyesítésre. A presbitérium később Marton Sándor gimnáziumi tanár által kidolgozott tervezetet fogatta el.
Mire az Ókollégium felépült, kicsi lett az épület, ezért döntést kellett hozni arról, hogy tovább bővítik vagy egy új helyen építenek egy másik iskolát. Az akkori polgármester, Kada Elek jött az egyház segítésére. Az Újkollégium telkének egy részét ajándékozta az egyháznak.

XX. század

A presbitérium határozata alapján, 1907-ben a könyvtár fenntartója nem az iskolák, hanem az egyházközség, illetve az iskolák könyvtárai Főiskolai Könyvtár néven egyesültek és megszületett a könyvtár nyilvánossá tételének gondolata is. 1908-ban ez meg is valósult, ezzel könyvtárunk Kecskemét legrégebbi nyilvános bibliotékája lett.
1912-ben, amikor az Újkollégium felépült, költözhetett a könyvtár az állítható vaspolcokkal felszerelt, benne a kor követelményének megfelelő könyvtárhelyiségbe. Elődeink az Újkollégium megépülésekor 1911-12-ben a könyvtár elhelyezkedését pontosan így képzelték el, ahogy most is van, hármas felosztásban: olvasószoba, dolgozórész és raktárhelyiség (224 m2).  
1925/26-os tanévben Marton Sándor megkezdte a könyvtár újrarendezését. Tatay András kollégiumi tanár leánya Erzsébet ekkor 333 kötetben 224 művet ajándékozott a főiskola könyvtárának. Ekkor a könyvtár állománya 22001 mű 35204 kötetben, kb. 600 millió korona értékben. 1931. augusztus 16-án a Könyvtári Bizottság javaslatára a „Főiskolai Könyvtár” elnevezést a Református Kollégium Könyvtára” elnevezésre változtatták meg.  1934-ben az egyháztanács határozatot hozott, hogy a kollégium könyvtárából könyvet senkinek ki nem adhatnak, azokat csak helyben a könyvtárnok felügyelete mellet tanulmányozhatók. A könyvtár rendezése Marton Sándor és Kiss Béla könyvtárnokok érdeme. Marton Sándor 1940-ben bekövetkezett halálakor a megürült könyvtárosi teendők ellátásával Soós Tamás gimnáziumi tanárt bízták meg.
Mind a két világháború pusztításai erős nyomokat hagytak a könyvtáron és annak állományán.  1950-ben Tollas Béla nyugalmazott lelkész kezdte el a könyvtár és a levéltár rendezését. Nagy veszteséget jelentett a reformátusok számára, hogy e nagy múlttal rendelkező intézményét 1948-ban államosították. Gyűjteményünk ekkor szenvedte el egyik legnagyobb csapását azzal, hogy jelentős könyvanyagot „koboztak el” tőlünk. Azok a dokumentumok maradhattak csak meg, amelyekben az egyházközség pecsétje szerepelt, ezek képezik mostani állományunk alapját.
Az 1952. február 17-én tartott presbiteri gyűlésen Tóth Endre lelkészelnök jelentette, az őszi egyházkerületi közgyűlés határozatot hozott, melyben felkérte a kecskeméti gyülekezetet, hogy „a gimnáziumok államosítása következtében az egyházközség tulajdonában került könyv és kézirat anyagot adják át kezelésre a Ráday Könyvtár részére.”
A presbitérium megállapította, hogy a szóban forgó könyvtár alapanyaga a kecskeméti egyházközség tulajdona volt mindig és nem az iskolák államosításával került az egyházközség tulajdonába. Az ifjúsági könyvtár nagy része megsemmisült. A presbitérium ezek előrebocsátásával az egyházközség nagy könyvtárának legrégibb anyagát a jegyzőkönyvhöz mellékelt leltár szerint a tulajdonjog fenntartásával a Ráday Könyvtárba letétbe helyezte.
1953-ban az egyházközség levéltárát az egyházkerület fióklevéltárává óhajtották nyilvánítani, és az egész anyagot Budapestre kívánták szállítani. A presbitérium határozata alapján az egész anyagot saját kezelésében szerette volna tartani és ennek minden költségét vállalta.
A kecskeméti református főiskola könyvtára az egyházközség tulajdonában maradt, mint a Ráday Könyvtár kecskeméti fiókkönyvtára.
A könyvtár XVI. és XVII. századi anyagának ritka és értékes példányait a Ráday Könyvtára kerültek letétbe. A könyvtár és levéltár vezetésével Tollas Béla ny. lelkipásztor bízták meg, aki már előtte is végezte ezt a munkát. 1959-ben visszanyerte függetlenségét a könyvtár, megszűnt a Ráday Gyűjtemények fiókkönyvtára lenni.  
A rendszerváltozást követően a református gyülekezet elöljárói az iskola azonnali újraindítása mellett döntöttek 1990-ben, így könyvtárunk életében is egy új korszak vette kezdetét. Néhány évvel később megkezdhette működését az internátus, konviktus és elindult az általános iskola is.

XXI. század

2004-ben Isten kegyelméből befejeződhetett az Újkollégium épületegyüttese - így a „négyszög” bezárult -, mely könyvtárunknak is helyet ad.
Az újraindulást követően a könyvtár közvetlenül a kollégium szervezetéhez tartozott, vezetője a mindenkori főigazgató volt. 2010-től ez a felépítés megváltozott, hiszen a kollégium elnevezés megszűnt és az egyházközség szervezeti struktúrája átalakításra került, így a gyűjtemények a hivataligazgató lelkipásztor vezetése alá tartoznak.
 Báziskönyvtárként funkciónál, hiszen alá tartoznak a tagkönyvtárként működő iskolai (gimnáziumim, általános iskolai) és letéti könyvtárak (internátus, Sion Ház, Pálmácska óvoda).
Személyi változások is eredményezték, hogy könyvtárunk fejlődésében változások történtek az elmúlt években. Hosszú ideig volt a könyvtár vezetője dr. Adorján Imréné (1965-1999), aki a lelkészi szolgálatok mellett végezte a könyvtárosi munkát.
Neki köszönhetően történt meg a könyvtár rekatalogizálása, az RMK gyűjtemény feldolgozása, illetve a kéziratkatalógus kiépítése is.
Szabó Zsuzsanna lelkésznő vette át a könyvtár vezetését 1999-től 2007-ig. Az ő ideje alatt bővült a könyvtár személyzeti állománya két főről háromra és pályázatok segítségével elkezdődött a könyvtár fejlesztése. Jelenleg öt főállású, szakirányú végzettséggel rendelkező munkatárs végzi a könyvtárosi, levéltári és gyűjteményei feladatokat.
 2004-től hivatalosan is nyilvános könyvtárként állunk az olvasók rendelkezésére. Számunkra a nyilvános könyvtár feltételeinek megfelelni nem volt könnyű, hiszen a könyvtár működtetése teljes egészében a fenntartóra hárul. Elsődleges célnak tekintettük, hogy szolgáltatásainkat minél jobban korszerűsítsük és ez által olvasóközönségünk létszámát gyarapítsuk.
Kiállításokat terveztünk és szerveztünk, melynek egyrészt az olvasó előterében kialakított tárlók illetve hordozható paravánok, vitrinek adnak helyet.  Készítettünk kiállítást a toronyban talált iratokból, énekeskönyveinkből, Bibliáinkból, értékes és ritka könyveinkből, térképeinkből, grafikákból, valamint Szegedi Kis Istvánra, Gárdonyi Zoltánra, Michael de Ruyterre, Luther Mártonra, Ravasz Lászlóra, Mátyási Józsefre, Kálvin Jánosra és gyülekezetünkben szolgáló lelkészekre emlékezve. Készült még kiállítás Kollégiumunk jubileumára, az 1956-os forradalom 50. évfordulójára és templomunk 325. éves fennállására.
Az elmúlt tíz évben elvégzett könyvtár belső átalakítási és bővítési munkáira is azért volt szükség, hogy minél korszerűbb, modernebb helyiségekben állunk látogatóink, olvasóink rendelkezésére. Például az olvasóteremben a kézikönyvek számára egy nagyobb polcrendszert alakítottunk ki. 2007-ben egy külföldi pályázat segítségével lehetőségünk adódott, hogy egy nagyobb felújításba kezdjünk. Az eredeti cement illetve PVC padlózat helyett új ipari minőségű laminált padló került lerakásra a könyvtár egész területén. A régi közel 40 éves villanykapcsolókat is le tudtuk cserélni, valamint automatikus belépés érzékelőkkel látták el a raktárunkat. 2009-ben az Újkollégium külső főhomlokzatának tatarozásakor a könyvtárhoz tartozó terasz rendbetétele is elkezdődhetett. 2016-ban egy beázást követően a könyvtár olvasóterme és dolgozó szobája teljes felújításon esett át. Ezt azt jelentette, hogy az elektromos hálózatot, internetet újra kötötték, új laminált padló került az olvasóterembe illetve festés és mázolás is volt a helyiségekben.
Egy iskolai könyvtárak számára készült SZIKLA-21 integrált könyvtári program segítségével 1999 óta folyamatos az újonnan beérkező dokumentumok feldolgozása. Minden tagkönyvtár állománya számítógépeken rögzítve van, így a kölcsönzés is elektronikusan történhet. Minden évben találunk ki valami újdonságot, így volt, hogy a hagyományos leltárkönyvek vezetését szüntettük meg és tértünk át az elektronikus leltárkönyv vezetésére. Ma már a dokumentumok mindegyike vonalkódot kap, új egységes jelzettel látjuk el, valamint a címlapok, borítók az elektronikus katalógus adatlapja számára szkennelésre kerülnek. 2013 óta a könyvtári munka mellett kiadványszerkesztés is a feladataink közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy egy évben 4-5 lapszámot kell az egyházközség és az Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye számára összeállítanunk, megterveznünk. Emellett hivatalos meghívók, plakátok, kiadványok, szórólapok tervezését, kivitelezését is elkészítjük. Fontos megbízatásunk még a gyülekezet tulajdonában lévő művészeti gyűjtemények gondozása.

A könyvtár szervezeti felépülése