Az állomány nagysága a könyveket tekintve, mostanra 80.000 könyvtári egység, folyóiratok nélkül, melyből számítógépen elérhető kb. 45%. Az állomány vétel, hagyaték és ajándékozás útján gyarapszik. Összetételét nézve az egyházközségi könyvtárban a teológiai irodalom a döntő, azonban történelmi szakmunkákat, forráskiadványokat, irodalomtörténeti, szépirodalmi és más társadalomtudományi műveket is megtalálunk gyűjteményünkben. A régi állományrészben a görög, héber és latin nyelvű kiadványok dominálnak, míg az újabb kiadású kötetek között a német, angol nyelvű kiadványok is megtalálhatók.
Az iskolák könyvtáraiban az állomány bővítése egyértelműen az oktatást segíti. Így a tankönyvek mellett iskolai segédanyagok, érettségire, felvételire felkészítő és módszertani könyvek, kötelező olvasmányok beszerzésére törekednek. Az alsó tagozatos gyerekeknek az általános iskolai könyvtárban lehetőségük van mesék, gyermek- és ifjúsági irodalom olvasására is.
Gyűjteményünkben mintegy 800 kötet hungarika is található. Jelentős százalékban találhatunk teológiai, jogi műveket, történelmi szakmunkákat, forráskiadványokat, irodalomtörténeti és szépirodalmi műveket. Gyűjteményünk ősnyomtatvánnyal és unikummal sajnos nem dicsekedhet. Azonban számottevő, a nemzeti kincsünket gazdagító értékes könyvet mondhatunk magunkénak. Ilyen a közel 200 kötetet magába foglaló Régi Magyar Könyvtár gyűjteményünk. Könyvtárunk legnagyobb kincse a Magyarországon megjelent első magyar nyelvű nyomtatvány, a teljesen ép Sylvester Biblia, Erdősi Sylvester János 1541-ben Sárvár-Újszigeten kiadott Új Testamentum fordítása. Számos, a reformáció korának bibliafordítása szerepel gyűjteményünkben: Heltai Gáspár Újtestamentuma, Károlyi Gáspár Vizsolyi Bibliája, valamint Szenci Molnár Albert Hanaui Bibliája.
Az elmúlt években nagy lehetőséget jelentett, hogy pályázatok útján elkezdődhetett egy felhasználóbarát könyvtár kialakítása. A fejlődéshez szükséges keretet kizárólag pályázatok segítségével tudjuk biztosítani. Így indulhatott újra 2006-ban - a 80-as években elkezdett - régi könyvállomány restaurálása.
Különgyűjtemények
A könyvtár törzsállományától elkülönítve őrizzük azokat a dokumentumcsoportokat, amelyeket tartalmi, vagy formai jellemzőik miatt egyedi kezelésben tartunk.
Audiovizuális gyűjtemény
CD és Hangoskönyv Tár: A kétezres évek elejétől kezdtük el hangzó dokumentumaink gyűjtését. Először saját igehirdetésekről készült felvételek, zenei anyagok jelentették ennek az állományrésznek az első darabjait. Később a református énekgyűjtemények mellett más hangszeres zenei anyag, ünnepkörhöz kapcsolódó felvételek, hangoskönyvek gyűjtésébe kezdtünk. Az állomány nagysága mára eléri körülbelül az 500 darabot.
DVD Tár: A DVD-filmek gyűjtése 2005-ben indult el, mára elértük a több mint kétezres nagyságot. Annak ellenére, hogy egyházi szakkönyvtár vagyunk DVD-gyűjteményünkben nemcsak egyházi vonatkozású filmek találhatóak, hanem színes palettáról válogathat a beiratkozott olvasó. A nagy klasszikusok mellett az aktuális mozi sikerek is megtalálhatóak. Volt egy időszak a könyvtár életében, amikor a legnépszerűbb állományrésznek bizonyult a DVD-tár, hiszen innen kölcsönöztek a legtöbbször. A teljesség igénye nélkül néhány az alábbi témakörök közül:
Akció-, Animációs-, Bibliai témájú-, Dokumentum-, Dráma-, Életrajz-, Fantasy-Kaland-, Romantikus-, Sport-, Táncos-zenés-, Természet-, Történelmi-, Vígjáték filmek.
Bibliagyűjtemény
2008-ban, amikor Magyarországon a Biblia évét tartották, könyvtárunk is nagyszabású kiállítással ünnepelte ezt a jeles évfordulót. Erre készülve szinte az összes, már meglévő szentírást elektronikusan feldolgoztuk adatbázisunkba, illetve elkezdtük ilyen jellegű dokumentumokkal gyarapítani állományunkat. Örömmel vesszük, ha egy-egy családi bejegyzésekkel ellátott, vagy különleges kötéssel rendelkező darabot is ajándékoznak könyvtárunknak. A megnövekedett darabszám azt hozta magával, hogy külön helyre, egyenlőre a könyvtár hátsó részébe, a törzsállománytól elkülönítve, méret szerint helyeztük el a Bibliákat. Hittanos és konfirmációra készülő diákoknak számtalan alkalommal mutatjuk be ennek a gyűjteménynek a nevezetes darabjait, hiszen Sylvester János Újszövetség fordításától, az eredeti Vizsolyi-, Hannaui, Váradi Biblián át egészen különleges nyelvekre lefordított Biblia kiadásokkal rendelkezünk. Így természetesen az eredeti nyelvek, a héber és görög mellett, latin, szír, olasz, spanyol, katalán, portugál, francia, az északi népek nyelvén íródott testamentumok angol, holland, német, dán, norvég, svéd és finn nyelvű Bibliánk is van. A szomszédos országok nyelveire lefordított román, cseh, bolgár, horvát, albán, szerb mellett távoli országok nyelvei, így japán, koreai, kínai, bengáli, nepáli és urdu, valamint eszperantó és lovári nyelvű szentírások alkotják gyűjteményünk darabjait.
Énekeskönyv gyűjtemény
Valójában még nem igazán beszélhetünk különgyűjteményről az énekeskönyvek esetében, mert a törzsállománytól nincsenek elkülönítve. Ennek egyetlen akadálya van, hogy nincs annyi hely és külön tároló rész, ahová el tudnánk helyezni őket. Tudatos gyűjtésük a 2000-es évek elején kezdődött, amikor is arra gondoltunk, hogy egy kiállítás keretében megmutatjuk értékes, szép és ritka református énekeskönyveinket. Igyekszünk olyan példányokat felkutatni, amelyekkel még nem rendelkezünk és egyediségük, kiadásuk, kötéstáblájuk miatt igazi ritkaságnak számítanak. Ahogy bibliagyűjteményünk esetében, itt is szívesen vesszük a nekünk ajándékozott, családi bejegyzésekkel, kronológiával ellátott köteteket. 1653-ban Bányai András gondnok, amikor elszámol az egyházközség értékeivel három könyvet említ. Bizonyosságunk van arra nézve, hogy ebből az egyik az 1636-ban Gyulafehérváron kiadott ún. Öreg Graduál volt, melyet Keserüi Dajka Jánosnak és Geleji Katona Istvánnak köszönhetünk. A Graduált a szertartások egységesítése eszközének, mintapéldánynak szánták, mint a korai protestantizmus első magyar nyelvű énekeskönyvét. A körülbelül 150 énekeskönyv között található idegen nyelvű és nem református példány is.
Éremgyűjtemény
Sátor Péter 1813-ban adományozta érméit az egyházközségnek. Ez képezi a gyűjteményrész alapját, amely az évek során tovább bővült más adományozók (Szabó Gábor, Udvardy Gyula, Tóth Ferenc, Papp János, Borbás Erzsébet, Lévai Krisztián, Kiss Géza) révén. Jelenleg 1200 darab pénzérem és bankjegy került feldolgozásra, de 400-nál is több érem várja még, hogy nyilvántartásba kerüljön.
A legrégebbi pénzérmék a római korból, az 1-4. századból származnak, amelyek bronzból készültek. Minőségük vegyes, vannak szép állapotban megmaradtak, de vannak közöttük részlegesen vagy teljesen elkopott példányok is. A 4. és a 12. század között nincsen, ellenben a 13. és a 21. század között nagyon sok érem található. Ezt az időszakot három csoportra lehet felosztani: magyar vonatkozású, európai és Európán kívüli érmékre. Az első magyar vonatkozású érem IV. Béla királytól származik, amely egy ezüst dénár. A 13-16. századból származó érmék ezüstből készültek. A legtermékenyebb időszak a 16. századtól veszi kezdetét, ettől kezdve szinte minden évből van érem. Anyaguk már vegyesnek mondható, az ezüst mellett többségük bronzból, rézből, illetve alumíniumból készült.
Magyarországon kívül szinte Európa teljes területéről kerültek érmék a gyűjteménybe, többek között Finnországból, Dániából, Franciaországból, Németországból, Lengyelországból, Portugáliából, Spanyolországból, Szerbiából vagy Törökországból, és ezen országok előd- és utódállamaiból. Az első érem a 16. századból a lengyel királytól az utolsó pedig a 20. századból V. György angol királytól származik. A többségüket bronzból, ezüstből és nikkelből verték. Európán kívül 22 országból vannak érmék, olyan országokból, mint Kína, Japán, Ceylon (ma Sri Lanka), Bolívia, Peru, Dominikai Köztársaság, Panama, Vietnám, vagy Dél-afrikai Köztársaság. Ezek többségét nikkelből és bronzból verték a 20-21. században. A feldolgozás előrehaladtával az országok száma még bővülhet.
Folyóirattár
Gyűjteményünkbe tartozó időszaki kiadványok tematikáját tekintve dominálnak az egyházi, vallási témájúak. A kecskeméti Jogakadémia megszűnésével maradt ránk az addig ott gyűjtött anyagból is. Sajnos az államosítás következményeképpen nem a teljes gyűjtemény olvadt be a mi állományunkba, hanem annak töredéke. Elmondhatjuk, hogy emellett pszichológiai, irodalmi, művelődéstörténeti és történelmi jellegű kiadványokat is archiváltak elődeink és őrzünk most is. Ha az elmúlt évekre pillantunk vissza, akkor körülbelül 60-80 féle kurrens folyóiratot rendelünk, vagy kapunk ajándékba. Hagyatékok, ajándékok útján, újabb féle/fajta folyóiratokat nem veszünk be, csak kiegészítjük a már meglévő évfolyamok egyes számait. Időszaki kiadványaink nyilvántartása hosszú éveken keresztül csak cédulakatalógus formájában létezett, ezért ennek a gyűjteménynek a pontos mennyiségét nem tudjuk még megbecsülni sem.
Amikor a könyvtári számítógépes program fejlesztésre került, és lehetőségünk volt a folyóirat modul megvásárlására, hozzákezdtünk a feldolgozásához. Ez a modul lehetőséget teremtett arra, hogy az egyes periodikákat cikk szerint is feldolgozhassuk. 2006 óta ezért külön munkatárs foglalkozik a folyóiratok megrendelése, nyilvántartása mellett, azok számítógépes feldolgozásával. Munkatársunk fő feladatai közé tartozik, hogy elsősorban protestáns szaklapokat, egyházi-, gyülekezeti folyóiratokat kizárólag cikk szerint számítógépre felvigye. A kurrens lapok feldolgozása mellett, ahogy ideje engedi a kiválasztott folyóiratok korábbi évfolyamainak cikkeit is feldolgozza.
Azok a periodikák, amelyek cikk szerint is feldolgozására kerülnek:
- Acta Papensia
- Biblia és Gyülekezet
- Collegium Doctorum
- Confessio
- Credo
- Egyháztörténeti Szemle
- Embertárs
- Emmaus
- Hírös - Históriák
- Igazság és Élet
- Kálvincsillag
- Karakter
- Kecskeméti Egyházmegyei Reformátusok Lapja
- Lelkipásztor
- Az Ószövetség a szószéken
- Református Egyház
- Sárospataki Füzetek
- Sola Scriptura
- Studia Theologica Debrecinensis
- Szőlőskert / Új Szőlőskert
- Theologiai Szemle
- Vallástudományi Szemle
- Vigilia
2011-től az összes archiválásra kerülő időszaki kiadvány a Szikla Adatbázisban évfolyam/évszám szerint rögzítésre kerül, ezzel szép lassan felváltva a cédulakatalógust, kiépülésre kerül az elektronikus nyilvántartás.
Az elkövetkező évek megfeszített munkája sem teremt lehetőséget számunkra, hogy a közeljövőben különgyűjteményünkben lévő összes periodikát Szikla adatbázisukban rögzítsük. Ezért azokra az időszaki kiadványokra, amelyeknek feldolgozását nem tervezzük a közeljövőben, ezen a felületen van lehetőség keresni. A periodikák felvitele folyamatos, az egyes évszámok/évfolyamok mellett a gyűjteményünkben megtalálható számok is feltüntetésre kerülnek. A kereső felületen az egyes tételek mellett az is látható, hogy teljes, vagy hiányos példányról van-e szó. A könyvtár munkatársai által szerkesztett időszaki kiadványok digitalizált változatát a honlapon kereshetővé tesszük.
Helytörténeti gyűjtemény
A folyóirattár mellett a legrégebben kialakításra került különgyűjteményünk a helytörténeti anyag. Gyakorlatilag az 1970-es évek óta a törzsanyagtól elkülönítve helyezték el a könyvtárosok a Bács-Kiskunsági Református Egyházmegyével, Kecskemét városával és annak környékével, valamint az egyházközségünk, kollégiumunk és intézményeink történetéhez kapcsolódó munkánkat. Jelenleg az olvasóteremben, zárható szekrényekben kerültek elhelyezésre a gyűjtemény darabjai. Az elektronikus feldolgozásnak köszönhetően tudjuk, hogy jelenleg több mint 750 darab dokumentumot foglal magában ez a gyűjtemény. A helytörténet darabjait helyben, az olvasóteremben lehet használni, kölcsönzése kivételes esetben, a könyvtárvezető engedélyével történhet. Az érdekesebb, egyedi tételekről igyekszünk digitális változatot is a kutatók rendelkezésére bocsátani.
Kézirattár
Adorján Imréné, aki 1965-től könyvtárosként dolgozott könyvtárunkban, készítette el három kollégiumi gyűjtemény, a kunszentmiklósi, kiskunhalasi és a kecskeméti kéziratainak katalógusát. Azonban csak nyugdíjba vonulásával egy időben 1999-ben került nyomtatott formában kiadásra ez a katalógus, a Magyarországi egyházi könyvtárak kéziratkatalógusai sorozat 12. köteteként. Gyűjteményünk kéziratairól a MTA Könyvtárában mikrofilmek készültek, amelyekből egy példányt mi is őrzünk. Mivel mikrofilm olvasóval nem rendelkezünk, sajnos a kutatóink csak személyesen tudják megtekinteni ezeket a köteteket. Ennek a gyűjteményrésznek a darabjai egyértelműen egyházi jellegűek, prédikációk, imádságok, tanulmányi jegyzetek találhatók meg benne a legnagyobb számban, de van dalgyűjtemény, görög nyelvű útinapló, amerikai útleírás, sőt egy opera szövegkönyve is. A legrégibb kézirat tolnai Beke Mihály heidelbergi peregrinációs albuma 1592-1596-ból. A közel negyedszáz darabot a könyvtár raktárában, páncélszekrényben őrizzük. Terveink között szerepel, hogy a legérdekesebb, legizgalmasabb példányokat digitalizáljuk és kereshetővé tesszük honlapunkon.
Kottatár
Kottatárunk kialakítása 2008-ban kezdődött, amikor Szabó Gábor a Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye nyugalmazott esperese évtizedek során összegyűjtött kottáit könyvtárunknak adományozta. Az átadott anyag főleg egyházzenei vonatkozású volt, de akad közötte hangszeres zenére, illetve a zenei képzést segítő, felkészítő zenei anyag is. Az elmúlt évek során a könyvtár költségvetéséből igyekszünk ezt az állományrészt is fejleszteni, így vásárlás útján gyarapítjuk kottatárunkat. Főleg gyülekezeti énekkarunk, valamint a kollégiumunkban működő több iskolai kórus felkészítéséhez, zenei előadásaihoz igyekszünk kiválasztani és beszerezni kottákat. A több mint 200 kötetes állományunkban magyar és külföldi (angol, német, francia) kották, énekek is helyet kaptak.
Kottáink kategorizálása műfaj szerint:
- Egyházi énekek:
- Korálok
- Istenes énekek
- Kánonok
- Karművek:
- Egyneműkarok
- Gyermekkarok
- Nőikarok
- Férfikarok
- Vegyeskarok
- Kórus művek
- Különböző hangszerekre írt művek:
- Zongora
- Orgona
- Hegedű
- Gordonka
- Harmónium
- Klarinét
- Csemballó
- Fagott
- Partitúrák
- Prelúdium
- Scherzók
- Szonáták
- Zsoltárok
Muzeális gyűjtemény
Antikva: Az RMNy dokumentumokhoz hasonlóan itt sem lettek szétválogatva és külön elhelyezve az antikvák az állomány egészétől. 1970. februári bejegyezéssel készült egy lista, amely az addig nyilvántartott antikvákról készült, méret szerint rendezve. Ez a lista 235 ilyen jellegű dokumentumot tartalmaz, négy féle méretben. Szinte bizonyos, hogy ennél valamivel több antikva van gyűjteményünkben. A feldolgozásuk nagyon lassan halad, néha egy-egy darabot sikerül elektronikus katalógusunkban rögzíteni. Terveink között szerepel, hogy az RMNy dokumentumok feldolgozása után ezeknek a tételeknek az elektronikus feldolgozása, és pontos leltárkönyvének elkészítése fog következni. Az szinte bizonyos, hogy a legrégebbi antikvánk az 1503-as kiadású Euripides kötet, amely a szerző által írt tragédiákat tartalmazza görög nyelven. Ez a könyv, egyben könyvtárunk legrégebbi kiadású kiadványa, a híres velencei Aldus nyomdában készült. A kötet legvégén ott található a nagyon szép nyomdászjelvény.
RMK
Könyvtárunk muzeális anyagának legértékesebb része az ún. Régi Magyar Könyvtár gyűjtemény. Ezek a kiadványok 1711 előtt, egyrészt a történeti Magyarország területén jelentek meg, másrészt megjelenhettek külföldön, magyar nyelven, vagy magyar szerzőtől származóan, esetleg magyar vonatkozásokat tartalmazóan. Feltételezéseink szerint a gyűjtemény egy-egy darabja között akad olyan is, melyet iskolánk diákjai közül - akik külföldi egyetemeken tanultak - hozhattak haza magukkal. RMK dokumentumaink java részének állományunkba kerüléséhez kiemelkedő érdemeket szerzett - a könyvtár első történetírója - Nagy István (1781-1831) rektor professzor. Az Ő rektorsága idején gyarapodott, gazdagodott állományunk, köszönhetően baráti kapcsolatainak, valamint egyháza, iskolája és könyvek iránti szeretetének. A könyvtár régi helyén az Ókollégiumban, valószínűleg az állomány többi részével egybeolvadva helyezhették el az RMK anyagot. Mikor az Újkollégium felépült és átköltözött a könyvtár, már elkülönítve, külön szekrénybe válogatták szét ezeket a példányokat.
RMK dokumentumaink között főleg a református gyülekezeti élet nélkülözhetetlen darabjai, Bibliák, énekeskönyvek, prédikációs kötetek, katekizmusok, valamint a protestáns hitvitázó irodalom egy-egy jeles darabja találhatóak meg. A könyvtár rekatalogizálása, valamint az RMK anyag szétválogatása és feldolgozása cédulakatalógus formában már az 1960/70-es években elkészült, a könyvtár akkori vezetőjének áldozatos munkájaként. A 90-es évek végén sikerült páncélszekrényeket vásárolnunk, ahol megfelelő biztonságot teremtve lett elhelyezve értékes könyvanyagunk.
A könyvek külön leltárkönyvbe vannak felvéve, mivel különállományként szerepelnek könyvtárunkban. A gerincméret nagysága szerint négyféle betűméret (A, B, C, D) alapján különböztetjük meg őket. A méretűek 91; B méretűek 44; C méretűek 12; D méretűek 6. Összesen 153 darab (182 tétel).
A gyűjtemény számítógépes feldolgozása 2003-ban készülhetett el, hiszen a könyvtári informatika területén történt fejlődés megkívánta az újabb kiegészítéseket, pótlásokat, illetve az újonnan bekerült RMK kötetek rögzítését. A feldolgozást követően új szerzői betűrendes katalógus készült - mutatókkal kiegészítve. A SZIKLA21 könyvtári adatbázisban történt felvitel során, a többi könyvtől megkülönböztetve, a betű és számkombináció mellé még egy RMK megjelölést is kaptak. Ez alól kivétel három könyv, ezeknél csak később derült ki, hogy ide besorolhatók. A cédulakatalógus egyrészt szerzői betűrendes, illetve Szabó-féle RMK számsorrendbe besorolt. Az RMK gyűjtemény egyes darabjai az 1980/90-es években az Országos Széchenyi Könyvtár Könyvrestauráló Műhelyében felújításra, javításra kerültek. Sokat belőlük a Soros Alapítvány támogatásával sikerült eredeti állapotához hasonlóvá tenni. A 182 tételből álló RMK gyűjteményben - a rendszerváltozást követően egészen napjainkig – több mint 30 tétel restauráltatása történhetett meg.
RMNy
Az 1712-1850 közötti magyar vonatkozású kiadványok elektronikus feldolgozásához néhány évvel ezelőtt kezdtünk hozzá. A könyvtár raktárában régen sem, és most sincsenek elkülönítve az RMNy dokumentumok, besorolódnak az állomány egészébe. Adorján Imréné a 1970-es években összegyűjtötte, listát készített az akkori állapotról. Az akkori felmérés szerint körülbelül 1000 ilyen jellegű dokumentumot vett nyilvántartásba, mind a négy féle méretben (A, B, C és D). Azóta eltelt időben hagyatékokkal gyarapodott, valamint a régebbi kolligátumos kötetekből is bukkannak fel újabb tételek, így bizonyosan tudjuk, hogy ennél több RMNy dokumentummal rendelkezik könyvtárunk. Jelenleg az A méretű könyvek feldolgozásánál tartunk, ez azt jelenti, hogy a lehető legpontosabb feldolgozásra törekszünk. Minden ismertető jegyet feljegyzünk a dokumentumról, szkenneljük a címlapját és újabban már vonalkóddal is ellátjuk. Folyamatosan építjük ki Exel táblázatban elektronikus leltárkönyveinket, hogy nyilvántartásunk minél pontosabb és precízebb legyen. Leltári szám sorrendjében, illetve szerzői betűrendben készülő katalógusok is épülnek, amelyek majd az esetleges kiadványi megjelenést fogják segíteni.
Tervtár
Az Újkollégium visszaadásakor számos tervrajzot örököltünk azoktól az intézményektől, akik ebben az épületben működtek az államosítástól. Természtesen a nagy építkezések időszakában a 80-as évektől kezdődően is számos tervdokumentáció került leadásra a könyvtárhoz, mondván, inkább mi őrizzük, hátha még szükség lesz rá. Egyházközségünk számos ingatlannal rendelkezik, így szükséges, hogy ezek a tervek állandóan a rendelkezésre álljanak. Kiss Ákos kollégám volt az, aki a legtöbbet bajlódott ezzel az anyaggal, hiszen a tervek össze voltak keveredve, részletesen nem voltak feltárva, a dobozokból olyan iratok (használati útmutató, levelek, reklámanyag, meghívók, tervvázlatok, skiccek, stb.) is előkerültek, amelyek elsősorban levéltári anyagok, tárolásuk a tervrajzok között nem indokolt. További problémát jelentett, hogy a különböző tervfajták egy leltári szám alatt szerepeltek, ill. egy tervdokumentáció több dobozban volt szétszórva különböző jelzetek alatt. Közöttük sok volt a duplum, amely indokolatlanul megnövelte a tervrajzállomány nagyságát. A feldolgozási munka 6-7 évvel ezelőtt kezdődött és jelenleg is tart. Egy elektronikus leltárkönyv készült. Elektronikus feldolgozásuk is ezzel egy időben kezdődött a SZIKLA21 integrált könyvtári rendszerben. Így az anyagról sokkal részletesebb leírást lehet készíteni az egységes űrlap segítségével és ezáltal megoldódott a kölcsönzés nyilvántartása is. Új alapokra helyeződött a tervrajzok raktározási rendje is és ehhez kapcsolódóan a jelzetrendszer.
Az Újkollégium tervdokumentációjának feldolgozása kezdődött meg elsőként. Eddig összesen 2322 db tervrajz került a leltárkönyvbe és az adatbázisba egyaránt. A feldolgozott tervek 2019 nyarán a levéltárba kerültek át, megtekintésükre ezentúl ott lesz lehetőség.
Térképgyűjtemény
Könyvtárunk 2004 őszén gazdagodhatott rendkívül értékes térkép- és metszet- gyűjteménnyel. Dr. Irányi Béla saját gyűjteményét, - mely a térképek, metszetek mellett, több 1800 előtti nyomtatott könyvet és egy jelentősebb tárgyi néprajzi anyagot is magába foglal – rendkívüli nagyvonalúsággal a Kecskeméti Református Egyházközség gondjaira bízta.
A metszetgyűjtemény egésze 107 tétel 16-18. századi térképlapot számlál, kiegészülve 80 tétel város- és 13 tétel csataképpel. Ezek között több, itthon egyetlennek vagy az ismerttől eltérőnek, unikálisnak számító darab is található: Ortelius Magyarország és Erdély térképei, Johann Ulrich Müller térképe, vagy Johannes Janssonius magyar református helyesírású mappája.
A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Múzeumában 2005-ben a Térkép a történelem szemüvege c. kiállításon mutattuk be azt az 59 tételt, amely a későbbiek során számítógépre is rögzítésre került. A kiállításra készülve dr. Pilhál Katalin az OSZK Térképtárának vezetője szakszerű leírást készített a kiválogatott tételekről, ez alapján sikerült a feldolgozásuk is. Jelenleg két bekeretezett, értékes térkép a gyűjtemény darabjai közül a könyvtár dolgozójának falát díszíti. A térképek a könyvtár raktárában, kimondottan a praktikus, biztonságos tárolásuk érdekében, külön zárható szekrényben kerültek elhelyezésre. Kölcsönzésükre nincs mód, kizárólag kiállítási célból adjuk kölcsön őket.