Juliane nem szereti a meglepetéseket, rendezett életet él férjével és hétéves kisfiával. Az apja, Jean ellenben mindig is bohém volt, és mindent imádott, ami spontán és váratlan. Így az sem rázza meg, amikor egy napon leég a háza, és neki ideiglenesen a lányához kell költöznie.
Az együttélés rendkívül kimerítőnek bizonyul Juliane számára, mert apja mindig is mágnesként vonzotta a káoszt, de most mintha rosszabb lenne, mint valaha. Jean harcol a szomszéddal, bömbölteti a zenét, trambulint vesz, a kertben akar lakni egy indián tipiben, a Teleshopnál szórja a pénzét, és folyton elveszít meg elfelejt dolgokat...
Juliane először azt hiszi, hogy apja furcsa hangulata és polgárpukkasztó viselkedése a kora számlájára írható, de hamarosan be kell látnia, hogy ennél többről van szó, és hogy az idő, amit most kényszerűségből egy fedél alatt töltenek, a legszebb ajándék mindkettőjüknek, amit a sors adhatott.
