A művészi képek és magyarázó szövegek közel hozzák a mai emberhez a Biblia nőalakjait, és a Szentírás további tanulmányozására ösztönöznek. Ez a hittel, szeretettel és művészi érzékkel elkészített mű alkalmas arra, hogy bibliaórákon, a hitoktatás keretében vagy más gyülekezeti alkalmakkor szolgálja a hitben való növekedésünket.
A Sárospatakon 2022-ben, a reformátor halálának 450 éves évfordulóján magyar és angol nyelven megtartott előadások szerkesztett változata. A szerzők: Balogh Judit, Csepregi Zoltán, Dienes Dénes, Miskei Antal, Nagy Barna(†), Oláh Róbert, Ősz Sándor Előd, Őze Sándor, Szabadi István, Szabó András.
Mit jelen, hogy egy irat pszeudepigráf? (...) Mitől ihletett a Szentírás, ha nem »tökéletes«? Hogyan befolyásolja megértésünket, ha ismerjük a Jézus-korabeli történelmet, vallásokat, zsidóságot, vagy olyan műfajokat, mint a példázatok, vitaelbeszélések, gyógyítási történetek? Miért fontos a célközönség? Fontos-e a szerző személye? Megannyi kérdés, mely a kutatókat is megosztja.
Ennek tiszteletére állította össze „Szenci Molnár Albetről – Két hangon” című, magyar–angol nyelvű kötetét egyik állandó szerzőnk, Petrőczi Éva költő, író, irodalomtörténész és férje, Szabó András professor emeritus, aki éppen ötven éve kutatja Molnár Albert munkásságát, s a 16. századi magyar és európai reformáció történetét.
Minden technológiai előrelépés és korábban nem ismert eredmény ellenére látnunk kell, hogy számos területen súlyos etikai és jogi kérdésekkel szembesülünk: hogyan érinti a digitális térben való létünk és a technikai eszközök alkalmazása istenképünket, emberről és világról alkotott felfogásunkat? Mit tud mondani a teológia akkor, amikor az élet minden aspektusa – észrevétlenül vagy fokozatosan vagy viharosan – átalakul, és a digitalizáció a közösségi élet minden alrendszerében érezteti hatását?
„Ha és amennyiben az itt bemutatott módszer meggyökerezik, mind a tényleges gyülekezetvezetésben (annak tudatos, életciklusok szerinti leírásában és bensőségesítésében), mind a lelkipásztor- és presbiterképzésben (vagyis vezetőképzésben), mind egyházkormányzati, egyházszervezési dimenzióban nagy haszna lehet.” Bogárdi Szabó István
Sigrid Undset 1928-ban irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett regénytrilógiájának második kötete a norvég királyi trón öröklési viszályai árnyékában mutatja be a családanyává érő Kristin lelki és testi megpróbáltatásait. A múlt terheitől való megtisztulás útját járva, próbatételek között edződik gyémántszilárdságúvá férje és gyarapodó családja iránti hűsége és szeretete.
Sigrid Undset 1928-ban irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett regénytrilógiája a 14. századi Norvégiában, a lovagkor széthulló eszmei és erkölcsi örökségének hátterén rajzolja meg egy nővé érő fiatal lány történetét. A trilógia első kötetében a lángoló szerelem és a szülőknek való engedelmesség között őrlődő Kristin maga veszi kezébe a sorsát, és a végsőkig vállalja önsorsrontó döntései következményeit.
Az első teremtés-történet (1Móz 1,1–2,4a) úgy ábrázolja a világ létrejöttét, mint az egyedüli alany, Isten alkotói munkáját. A szövegben nem szerepel másik ágens, aki Istennel együtt, mellette vagy helyette dolgozott volna. Kötetünk tanulmányai bemutatják az EHE oktatóinak és doktoranduszainak sokszínű és sok esetben interdiszciplináris kutatási területeit, amely – mint maga a teremtés – lenyűgöző a maga változatosságával és komplexitásával.
A 19. század végén egy misztikus látogató hatására vallási megújhodás indult meg egy dalarnai svéd faluban, s az egész közösség arra az elhatározásra jutott, hogy javait pénzzé téve Jeruzsálembe zarándokol. Lagerlöf 1900-ban látogatta meg Jeruzsálemben ezeket a svéd parasztokat, s két évvel később meg is jelent a vallásos élményekről, emberszeretetről, a svéd parasztok életéről egyszerre valósághűen és meseszerűen tudósító regény, a svéd irodalom egyik ékköve.