E kötetbe több mint százhúsz evangélikus lelkész és teológus írt a 21. század nyelvén napi igemagyarázatokat, áldásokat és imádságokat. Az öröknaptár jellegű, az év minden napjára szánt rövid áhítatok egyrészt az Istenre és ezáltal a magunkra és másokra figyelést segítik, másrészt lehetőséget adnak arra, hogy megfogalmazzuk hitünket, kérdéseinket, kételyeinket, vagyis párbeszédbe lépjünk az igével, annak üzenetével.
És hogyan ijeszti el a hörcsög a nála jóval nagyobb állatokat is? Ebből a könyvből nemcsak sok-sok apró érdekességet és vicces tényeket tudhatsz meg az állatokról, hanem bibliai bölcsességekkel is gazdagodhatsz.
Boda Zsuzsa óvodás és kisiskolás korosztálynak szóló állatos áhítatait Sipos Fanni vidám, színes illusztrációi kísérik.
A regénybeli történet ezúttal is egy olyan végpontról indul, amikor megszokott kérdéseink és válaszaink, a létezésre vonatkozó fogalmi készletünk hirtelen csődöt mond. A megváltatlanság apokaliptikus távlatot kap, de az ítéletet a szereplők mérik magukra. A szerző mélységesen szkeptikus történelemszemlélete elutasít mindenféle hamis messianizmust és önáltató életstratégiát, ugyanakkor fokozott érzékenységet és részvétet érez valamennyi vereséget szenvedő és vereségre ítélt ember iránt.
A Kiegyezés részeként Magyarország arra készül, hogy magyar királlyá koronázzák Ferenc József császárt, s ezzel kezdetét vegye az Osztrák-Magyar Monarchia korszaka. Müller Antal cukrász kapja a "megtisztelő" felkérést, hogy az ünnepségre süteményt süssön a felséges pár számára. Bár Róza lánya rajong Sisi császárnéért, és Ruszwurm Vilmos, a segédje is örül az egyedülálló lehetőségnek, ő maga egykori szabadságharcosként erősen vonakodik elfogadni a megbízatást.
Hidasi Judit ebben a megkapó novelláskötetben az érzelmek széles skáláját járja be az olvasóval, és megmutatja, hogy nem feltétlenül veszteség az, amit elveszítünk. A szerző emberi kapcsolatokon keresztül mutatja be a gyász folyamatait és az újrakezdés szépségét, az érzékeny szövegek valamelyikében pedig kétségkívül mindenki magára ismerhet – vagy szavakat kaphat a megfoghatatlanhoz.
Apjuk halála után három testvér összegyűlik gyermekkori otthonukban, hogy megünnepeljék édesanyjuk születésnapját. Mindegyikük más problémákkal küzd, és mindannyiuknak más képe van a családjáról és a múltjáról: Andrea építészirodája a csőd szélén áll, Ulrika, a fekete bárány két munkával is alig húzza ki a hónap végéig, Rasmus pedig folyamatos elfojtással igyekszik a háttérbe húzódni.
Åsa Berg Svédország egyik legkeresettebb kommunikációs szakembere – csak épp azokkal nem beszélhet soha, akik a legfontosabbak neki: fiával és unokájával. Hogyan juthat idáig egy látszólag szoros anya-fia kapcsolat? Hogy befolyásolja mindezt az anyós és a meny közti viszony? És lehet-e a hidegháborúból visszaút? Az anyós A válással világszerte berobbanó Moa Herngren nagysikerű családidráma-sorozatának második darabja.
Niklas és Bea több mint harminc éve élnek idillinek tűnő házasságban egy jómódú stockholmi negyedben kamasz ikerlányaikkal. Éppen ezért éri Beát villámcsapásként, mikor egy családi nyaralás küszöbén, egy jelentéktelennek tűnő vita közben Niklas csapot-papot otthagyva elviharzik. Távollétének órái napokra dagadnak, felesége üzeneteire nem válaszol, magyarázattal pedig meg sem próbálkozik - mikor pedig előkerül, minden megoldási kísérlettől elzárkózva válni akar, ráadásul hamarosan az is kiderül, hogy nő is van a dologban...
1962 júliusában egy indián család érkezik Kanadából a Maine állambeli áfonyaföldekre idénymunkára. Pár héttel később a négyéves Ruthie-nak nyoma vész. Utoljára a hatéves bátyja, Joe látta, amint a mező szélén üldögél a kedvenc kövén. A fiút évekig marcangolja a bűntudat, amiért nem figyelt eléggé a húgára.
Esszéket, cikkeket, visszaemlékezéseket, novellákat és verseket, amelyek mindegyike tükrözi az írónő bensőséges kapcsolatát az ünneppel. Van köztük a saját gyermekkori karácsonyaira visszatekintő keserédes, vagy épp elmélyült emlékezés (Egy doboz fű Melindának; A vizibornyú), a csendes, önfeláldozó szeretet oltárára helyezett mécses (Nenő), a saját lelkiismeretébe tett utazás (Első levél Piroskának), elmélkedések a családi kötelékekben rejlő felelősségről (A családról; Mikor kapar a farkas), a harmadik rész pedig a karácsonyt, mint szentséget megéneklő írásoké.