Könyv

Híd a múltba

Lena Scott az egyik leggyorsabban emelkedő hollywoodi filmcsillag, ám kevesen tudják róla, hogy a valódi neve Abra, és hatalmas árat fizetett azért, hogy végre valakinek érezze magát.

A világ végére

A világhírű izraeli író regénye lebilincselő meditáció a háborúról, a barátságról, a szerelemről és a családról. Ora asszony, amikor épp Ofer fia leszerelését ünnepelhetné, rádöbben, hogy élete összeomlott - Ofer ugyanis önként visszamegy a frontra, hogy részt vegyen egy nagyszabású katonai hadműveletben. A nemrég elvált Ora képtelen otthon ülni és várni, mikor kopogtatnak be hozzá a katonai hírvivők a tragikus hírrel, ezért elhatározza, hogy elindul a galileai hegyekbe.

Szerelembe zárva

Amikor Autumn Collinst véletlenül bezárják a könyvtárba egy egész hétvégére, úgy érzi, hogy ennél semmi nem lehetne rosszabb. De aztán kiderül, hogy Dax Miller is bent ragadt vele az épületben. Autumn nem sokat tud Daxről, csak annyit, hogy a fiú semmi jót jelent. Sok pletyka kering az iskolában valami verekedésről (és arról, hogy Dax emiatt került javítóintézetbe egy időre), meg azt is híresztelik, hogy magányos farkas. Egyszóval nem ő az ideális hétvégi partner.

Daloljanak itt angyalok

Igazán különleges, ünnepi olvasmány ez a Szabó Magda karácsonyi írásait – novelláit, verseit – tartalmazó kötet, melynek egy része most először lát könyvben napvilágot.
Szabó Magda az egyik legolvasottabb magyar író, akinek gyerek- és ifjúsági könyvein, világhírűvé lett regényein és elbeszélésein olvasók generációi nőttek fel. Nemrégiben emlékeztünk meg születésének centenáriumáról, a magyar irodalom klasszikusa ő, ám nála modernebb szemléletű és hangvételű írót keveset ismerünk, minden műve a máról és a mához is szól. Ahogy a Daloljanak itt angyalok című válogatás is.

A Biblia ételei

Biblia és étkezés? Csak látszólag távol álló fogalmak! A Szentírást olvasgatva az emberiség ezen „életbevágó” tevékenységének számos vonatkozása tárul elénk, és kérdések sora merül fel. Mi a tejjel és mézzel folyó föld? Mi volt a bibliai időkben a legnépszerűbb étel? Miért törik a kenyeret, miért nem vágják? Milyen böjti ételeket ettek?
Aki receptekre számít, talán csalódni fog, aki azonban kíváncsi arra, hogy miért kellett a vizet borozni, hogyan tud a só megízetlenülni, és miért evett Dániel csak zöldségeket, az örömét leli majd e könyvet lapozgatva.

Karácsony receptre

Theodora, a fürge és eleven eszű matróna, bosszúsan tapasztalja, hogy családja elviselhetetlen agyatlanok gyülekezetévé vált. Amikor az ünnepekre végre összetereli az egész civakodó bagázst, sóvárogva gondol gyerekkora szertelen és meghitt karácsonyaira. Mennyire hiányzik az otthon sütött-főzött finomságok alatt roskadozó asztal, a pazarlón hóbortos díszítések, a kandalló melletti csodálatos beszélgetések nagyanyja szeretett házvezetőnőjével és bizalmasával, Pearllel. Hova lett mára a szeretet, az öröm...és a békesség?

Csodát nekem

Aki az 1920-as, 30-as években decembertájt betévedt a Hadik vagy a New York kávéházba, sokszor láthatott a kis márványasztaloknál a szokásosnál is buzgóbban körmölő írókat, költőket. Köztük Kosztolányi Dezsőt is. A korszak legolvasottabb társasági lapjai, mint Az Est vagy a Színházi Élet év vége felé felkértek ismert művészeket, hogy írjanak a karácsonyi, szilveszteri számba. És ilyenkor nemegyszer remekművek születtek – Kosztolányi tollából is.

Szabadság, szerelem, levine

1913-ban Sarah Levine a kis orosz faluból egy szebb élet reményében követi a férjét, Misát New Yorkba. De amire Sarah igazán vágyik, az egy saját család. Az ígéret földjére érkezve ez az álma is teljesül, de a háttérben súlyos, sötét titok lappang.

Balassi Bálint

A XVI. század második felében járunk. Az ország három részre szakadt. Délről a török nyomul a Felvidék felé, Erdély szultán adófizetője. A Habsburg-házból való királyoknak csak ütközőzóna a magyarok földje, amely az Oszmán Birodalom támadásaitól védi őket, de némely magyar főurak legalább annyi gondot okoznak nekik, mint a törökök. Balassi Bálint 1554-ben, az ország egyik leggazdagabb és legnagyobb hatalmú főrangú családjában akkor látja meg a napvilágot, amikor a Felvidéken mindennaposak a török beütések, de az apja sosem marad adós a méltó válasszal.

Macskaszem

Elaine Risley, az ellentmondásos megítélésű festőnő az életmű-kiállítására tér vissza fiatalsága színhelyére, Torontóba. A városba érkezve megrohanják az emlékek: eszébe jutnak egykori játszótársai, akikkel együtt fedezték fel a barátság titokzatos világát, megismerve a vágyakozást, a kegyetlenséget és az árulást, de felidéződnek a férfiak is, akikkel - az alkotás mellett - az elveszített önbecsülése helyén támadt űrt próbálta később kitölteni. Elaine-nek szembe kell néznie múltjával, művészként és nőként is számot kell vetnie önmagával.