A Biblia hangos felolvasása a kezdetektõl fogva kiemelt és megkérdõjelezhetetlen alkotórésze a keresztyén istentiszteletnek. Az önálló istentiszteleti bibliaolvasás (a magyar református terminológia szerint lekcióolvasás) teológiai alapját az adja, hogy a lekcióban, amelyben az Isten Igéje kifejezésre jut, Isten szólít meg minket elõször, és mi csak utána szólhatunk hozzá. A lekció ebben az értelmezésben az istentisztelet elején Isten megelõzõ kegyelmére emlékezteti a gyülekezetet. Az önálló lekcióolvasás azonban csak az 1930-as évek óta része a magyar református istentiszteleti gyakorlatnak. Az azóta eltelt idõ alatt átfogó, a témát történeti, elvi és gyakorlati oldalról egyaránt megközelítõ, az istentiszteleti bibliaolvasás általános és speciális kérdéseit a magyar református kontextusban vizsgáló munka még nem született. Ez a könyv a lekcióolvasás történeti elõzményeinek és bevezetésének feltárásán túl hangsúlyosan foglalkozik a református istentiszteleti bibliaolvasás szerteágazó gyakorlataival. Mi alapján választunk ki egy-egy bibliai olvasmányt? Hogyan viszonyul egymáshoz a lekció és a prédikáció textusa? A könyv segítséget nyújthat az istentiszteletre való készülésben, a lekció és a textus kiválasztásában, szempontokat adhat, hogy az istentiszteleti bibliaolvasás átgondoltabb, rendezettebb lehessen.
