Klara és a Nap
A történet Klaráról egy humanoid robotról és egy kislányról Josie-ról szól. Ebben a közeljövőben a mesterséges inteligenciával felruházott un. RB (robotbarát) robotok a gyermekek mechanikus társai lesznek. Egy olyan társadalmat sejtet az író, amelyben megjelenik az egyenlőtlenség. Genetikai módosítás révén a gyermekek jobb képességekre tehetnek szert. Viszont ez a beavatkozás nem veszélytelen, halállal is végződhet. Ez a szülők számára egy nehéz döntés. Ha vállalják a beavatkozást, a kockázat ellenére, akkor a gyermekük jövője biztosítva lesz, nyitva áll az ajtó a sikeres élet felé. Viszont az a gyermek, akinek a szülője máshogy dönt, az ő élete megpecsételődik, bezárulnak előtte a továbbtanulás ajtói, legyen bármekkora tehetség is. Mind a két döntésre van példa a könyvben. Josie szülei kétszer is bevállalják a genetikai beavatkozást, hogy gyermekeik jövőjét biztosítsák, annak ellenére, hogy az egyik gyermekük belehal és Joise is megbetegedik, és az állapota egyre romlik. Ekkor lép be Klara Josie életébe, aki az RB robotok között is különleges, mivel nagyon jó a megfigyelőképessége. Chrissie, az édesanya, ezért választja őt Josie mellé, de később derül csak ki, miért fontos ez a képessége. Chrissie titkos terve, hogy Klara tanulja meg lánya tulajdonságait, minden apró mozdulatát, hogy halála után Josie tovább élhessen benne. Chrissie gyermeke halálától tartva kéri fel Capaldi nevű tudóst Josie mesterséges külsejének kidolgozására. Az anya tervében az önző, túlzottan védő, elengedni nem tudó szeretet nyílvánul meg. Felmerül a kérdés, hogy egy mesterséges inteligencia képes-e felfogni és pontosan lemásolni az emberi érzéseket, az emberi jellemet. Klara először ezt lehetségesnek tartja, de késöbb, a könyv végén megváltozik a véleménye. Klarában felmerül a kérdés, hogy ha Josie-vé kell vállnia, akkor mi lesz a saját egyéniségével. Egyáltalán egy mesterséges inteligencia csak eszköznek tekinthető, vagy már emberi jogok illetik meg. Félni kell-e attól, hogy helyettesíthetőkké válunk? Erre a kérdésre a könyv végén választ is kapunk. A történet egy szeméttelepen zárul, de mégsem érezzük szomorúnak a helyzetet, mert Klarából megnyugtató elégedettség sugárzik.
A Nap fontos szerepet tölt be a történetben, mindenhol jelen van. Néhol (pl. a pajtában, vagy Josie szobájában) nagyon részletesen jelenik meg a fény-árnyékjáték festői képe. A napenergiával működő Klara világában a Nap gyógyítóerővel rendelkezik, és gyermeki hittel hiszi, hogy Josie-t is meg fogja gyógyítani, pedig a felnőttek már lemondtak rólla. Mesébe illő próbatételt is ki kell állnia, egy környezetszennyező füstöt okádó gépszörnyet kell tönkretennie.
Nagyon tetszik a könyv felépítése, ahogy szép lassan bontakozik ki a cselekmény. A történet háttere nincs kidolgozva, ködbe burkolózik, csak néhány mondatból selythetjük a jövőt, társadalmának problémáit, a mélyben lappangó feszültséget, amely a polgárháború lehetőségét is magában foglalja.
Mindenkinek ajánlom Kazuo Ishiguro Klara és a Nap című regényét, mert egy izgalmas, letehetettlen könyv, amely tele olyan gondolatokkal, amelyen érdemes eltöprengeni.
Kiss Ákos
