Könyv

Földes Petra egyedi látásmódján keresztül az iskolát és a pedagógiai munkát bizalom- és kapcsolatközpontú megközelítésben mutatja be. A diákok, a tanárok és a szülők különféle szerepeinek közelítését tűzi ki célul egy bizalmi légkör kialakításának reményében. A fizikailag és lelkileg is biztonságérzetet nyújtó pedagógiai tér bemutatása során nagy figyelmet fordít a sérülékeny társadalmi csoportokhoz tartozó gyerekekre - és a pedagógusokra, akik fokozottan ki vannak téve a kiégés kockázatának.

Kapcsolódás és elengedés, figyelmes közelebb lépés és egészséges távolodás - szülőként mindkettőre szükségünk van, de anyák és apák mást és mást élnek meg nehezebb kihívásként. A távolság megszületése természetes folyamat, de a kérdés az, hogy anyaként hogyan értékeljük: elszakadásként vagy elengedésként?

Ismered azt az érzést, amikor valaki, akire addig fel sem figyeltél, hirtelen igazán rád néz, és rádöbbensz, hogy az egész világon ő az egyetlen, aki a lelked mélyére lát? Majd belekezdtek, és innentől nincs megállás: éjszakákon át csak beszélgettek és beszélgettek, mert ő az egyetlen, aki megért, és onnantól a szíveteket örökre láthatatlan kötelék fűzi össze.

Amadának egy nap váratlanul meghal a férje. A nő a tragédia után megrendülve, magába zárkózva éli mindnenapjait. Az édesanyja, Adrienne, aki tizenéves kora óta egyedül nevelte őt két testvérével együtt, ekkor elérkezettnek látja az időt, hogy megossza vele legfelemelőbb élményét: egy olyan szerelem történetét, amely azóta is bearanyozza az életét. Felidézi a lányának azokat a fájdalmas emlékképeket, amikor a férje elhagyta egy fiatalabb nőért, és ő a múltja  elől menekülve egy kis tengerparti városba, Rodanthebe érkezett. Ám nem ő volt az egyedüli látogató...

London, 1942. szeptember. Nellie Morris már alig emlékszik azokra az időkre, amikor nem az eget ellepő német bombázóktól kellett rettegnie. A tizennyolc éves lány jól tudja, mit kell tennie, amikor felüvöltenek a légvédelmi szirénák: felkapja hét éves húgát, és családjával a metróállomásból kialakított közeli óvóhelyre sietnek, ahol a lépcsőn tizenkilenc lépést kell megtenni lefelé a biztonságig, miközben azért imádkoznak, hogy ne az ő házuk legyen a következő, amelyet elpusztítanak a könyörtelenül záporozó bombák.

Jack Sommers a chicagóiak átlagos életét éli - egészen addig, amíg el nem veszíti a feleségét, és a lányát, Sophie-t el nem rabolja az anyai nagyapja. Jack bármire hajlandó lenne azért, hogy újra magához ölelhesse a gyermekét. Még arra is, hogy a karrierjét és az életét kockára tegye. Amikor egy nyolcvannyolcmillió dolláros sikkasztás legfőbb gyanúsítottjává válik, menekülni kényszerül. Még azelőtt vissza akarja hozni a lányát a palesztinai Hebronból, hogy a szövetségiek a nyomára bukkannának - azok a szövetségiek, akik épp egy titkos akciót készítenek elő.

Alice kislánykorától kezdve a legrosszabbat és a legjobbat is látja az emberekben. Látja ezerféle hangulatukat, és minden egyes pillanatban pontosan tudja, mit éreznek. Egyedülálló képességét gyakran átoknak éli meg, hiszen sötét gondolataik, bánatuk és dühük ellen védtelen, azok nyomasztó teherként nehezednek a vállára. Arra vágyik, hogy úgy éljen, mint bárki más. Hogyan óvhatja meg magát a hozzá közel állók mérgező hatásaitól? Miképpen győzheti le az akadályokat, hogy végül ő is megtapasztalja, mit jelent az igaz barátság és a szerelem?

"Ahogy a legjobb történelmi regények esetében lenni szokott, a Skarlátszín öltések elbeszélője is azonnal rabul ejt. A történet valóságosnak hat, miközben teljesen belehelyezkedünk a 19. század nyüzsgő világába. Ez a világ Amerika szabadságát ígéri, a szabadság árát azonban azok az amerikai őslakosok fizetik meg, akiket elpusztít, azok a rabszolgák, akiket láncra ver, és azok a nők, akiket eltipor. Ez a történet magáról Amerikáról szól, és a dühről, a tisztességről és az irgalomról, amelyben formát öltött..." - Gillian Flynn

Sigrid Undset 1928-ban irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett regénytrilógiája a 14. századi Norvégiában, a lovagkor széthulló eszmei és erkölcsi örökségének hátterén rajzolja meg egy nővé érő fiatal lány történetét. A trilógia első kötetében a lángoló szerelem és a szülőknek való engedelmesség között őrlődő Kristin maga veszi kezébe a sorsát, és a végsőkig vállalja önsorsrontó döntései következményeit.

Nagyon különbözőek vagyunk, így egy-egy közösséghez eltérő indítékból csatlakozunk: egyesek a feladatok megoldása céljából, mások kapcsolatokat kívánnak építeni, megint mások talán befolyásra akarnak szert tenni.