Könyv

Dobos Károly (1902-2004) zsidómentő munkásságáért kapta meg a Világ Igaza kitüntetést. Ám a református lelkipásztor nemcsak a világháború idején, de az egész viharos huszadik századon át az igazak útját járta. Fáradhatatlanul, bátran és leleményesen, sokrétű tudását felhasználva dolgozott, hogy hitet, célt, lelki gazdagságot, szeretetet, hűséget, küzdeni tudást sugárzó közösségeket hozzon létre fiatalok és idősek között egyaránt. A teológiát Amerikában végezte, marasztalták, de hazajött.

A tizenegy éves Ludo apát keres. Édesanyja, az őt szerény körülmények között egyedül nevelő Sibylla négyéves kora óta tanítja olvasni görögül, arabul, japánul, héberül. Hűvösebb időben ők ketten a londoni metró Circle Line vonalán utazgatnak, hogy ne kelljen otthon fűteni; és hogy elüsse az időt, a fiú Homéroszt olvas eredetiben. Az utasok a csodájára járnak - Talán zseni? Igazi csodagyerek? Vagy a gyermekbántalmazás egy rafinált módjának áldozata?

A húsvét és pünkösd közötti ujjongó és Szentlélek-váró időszak összesen ötven nap, mégsem kap akkora hangsúlyt, mint az advent vagy a nagyböjt. A Lélek eljövetele szinte váratlanul ér minket, kevés család üli meg a másik két ünnep ragyogásához hasonló módon, nem is igazán van elterjedt és kiforrott "forgatókönyve". 

Egy széki asszony, egy kolozsvári leány, valamint egy szerzetesnő és egy rózsanemesítő férfi szólal meg a könyvben. Miközben kénytelenek szembesülni az életüket közvetlenül befolyásoló történelmi korszakkal, egy szerelmi háromszögbe is belebonyolódnak.
Az ötvenes évek Kolozsvárján a város lakói a mind fojtogatóbb diktatúra kiszámíthatatlan fordulatainak kiszolgáltatva élik hétköznapjaikat. Van, akit magas pozícióba juttat a párt, van, akit börtönbe, az átmeneti enyhülés hónapjainak pedig egy csapásra véget vet az 56-os magyar forradalom.

Az időskori emlékezetkieséssel és a világjárvány hátrányos következményeivel küzdő terapeuta arra kényszerül, hogy alaposan átgondolja ülései formáját. "Mi lenne, ha egyalkalmas konzultációk keretében fogadnám a pácienseket?" ? teszi fel magának a kérdést. A fiával, Benjamin Yalommal közösen írt legújabb könyvében ezekből az intenzív, sorsfordító ülésekből kaphatunk ízelítőt.

Violet Powell huszonkét éves, fiatal nő Maine állam egyik kisvárosából. Éppen most engedik ki a börtönből, miután huszonkét hónapot ült ittas vezetés által okozott halálos balesetért, amelyben meghalt egy helyi óvónő. Harriet Larson nyugdíjas angoltanárnő, a börtön könyvklubját vezeti elítélt nőknek, eközben az üresfészek-szindróma nyugtalanító kilátásaival néz szembe.
Frank Daigle nyugdíjas gépész, aki még mindig nem tudta feldolgozni a Violet által megölt feleségével töltött házasságának bonyodalmait.

Helga az életét egyetlen célnak szenteli. Ez tölti el örömmel, ez hajtja, ezért érkezett a világra, és úgy érzi, semmi és senki nem akadályozhatja meg benne. Ám egy napon minden megváltozik. Minden, ami addig a boldogságot jelentette, küzdelemmé válik. Úgy érzi, nincs egyedül. Mintha valakivel meg kellene vívnia a boldogság csatáját. Kislányként ez elbizonytalanítja, de hamar rájön, hogy az élete értelmének záloga, ha ebből a csatából ő kerül ki győztesen. Bármi áron. Mert megígérte az édesanyjának.

Egyrészt a 20. századi református teológia meghatározó gondolkodójának, Karl Barth-nak a tanításával folytatott párbeszéden keresztül mutatja fel a keresztyén kegyesség értelmezésének egy lehetőségét; másrészt rávilágít Barth tanításának azon maradandó értékére, ami éppen a kegyesség titkának egy sajátos perspektíváját jeleníti meg Barth vallás-kritikájának lencséjén keresztül.

A nagyvilágban szétszóródó Pelletier család tagjainak élete 1948-ban néhány hónap alatt döntő fordulatot vesz. A háború dúlta Indokínában eltűnt szerelmét kereső Étienne véletlenül egy elképesztő pénzügyi botrány nyomaira bukkan. Fivérének, François-nak egy brutális gyilkossági ügy teremt lehetőséget arra, hogy a továbbtanulás helyett egy párizsi napilap munkatársa legyen. A szintén Párizsban élő harmadik Pelletier fiú, Jean házsártos feleségén kívül saját démonaival is küzd, miközben a család egyetlen lánygyermeke, Hélene úgy dönt, hogy elhagyja a bejrúti szülői házat.

Olaszország, 1937. Egy kis lombardiai faluban Graziella Ponti szerető családba születik. Bár nem gazdagok, és az életük tele van kihívásokkal, elégedettek és biztonságban vannak Pieve Santa Clara szorosan összetartó közösségében. Amikor azonban a második világháború árnyéka a náci katonák érkezésével a falura vetül, a kislány életében minden megváltozik. A Paradiso a kis Graziella történetét mutatja be.