Még mindig azt hiszem
Gyermekkoromban szembetaláltam magam egy jelenséggel, amit sokáig nem tudtam megmagyarázni. Felakasztottam az ágy lábába egy üres harisnyát, és reggelre megtelt ajándékkal. Semmit nem tettem, hogy előteremtsem azt a sok mindent, ami benne lapult. Nem dolgoztam meg értük, nem én csináltam őket, sőt még csak nem is segédkeztem az elkészítésükben. Még csak jó sem voltam – épp ellenkezőleg! Végül aztán rájöttem, hogy a magyarázat igen egyszerű: ez a lény, akit az emberek egyszerűen csak Mikulásnak hívtak, kedvezően vélekedik rólam. És mint már azt mondottam volt, még mindig ezt hiszem.
(G. K. Chesterton, 1874–1936)
Forrás: June Cotner: Krácsonyi áldás. Imák és versek az ünnep fényének emelésére. [Debrecen], Gold Book, [2003], p. 42.
Az ajánlott könyv:
Fredrik Backman A nagymamám azt üzeni, bocs |