Karácsonyi hagyományok Franciaországban
Franciaországra sok tekintetben trendszetterként tekint a világ, különösen, ha gasztronómiáról, parfümökről, kultúráról, divatról vagy eleganciáról van szó. Az azonban már kevésbé közismert, hogy a karácsonyfa és a karácsonyi vásárok hagyománya is ebből az országból ered.
Strasbourg a karácsony fővárosa:
1992-ben Strasbourg a karácsony fővárosának (Capitale de Noël) nyilvánította magát. A városvezetésnek ez a lépése azonban nem egy hirtelen jött ötlet volt, hanem több évszázados hagyományokon alapult. Ebben a gyönyörű Rajna-parti városban rendezték meg 1570-ben a világ első karácsonyi vásárát. A mára világhírűvé vált „Christkindelsmärik" (elzászi nyelvjárásban: a gyermek Jézus vására) eredeti helyszíne a gótikus katedrális előtti tér volt. Háromszáz éven keresztül itt tartották a karácsonyi vásárt, majd 1870-ben átköltöztették jelenlegi helyére, a Place Kléberre. Strasbourg csodálatos belvárosa, amely az UNESCO Világörökség része, ilyenkor fényárban úszik. A helyiek és a turisták is a Kléber tér felé veszik az irányt, hogy megcsodálják a Vogézekből származó monumentális, pazarul feldíszített karácsonyfát, és végigjárják a világ legrégebbi karácsonyi vásárát. Azt pedig, hogy Strasbourg kiérdemelte a karácsony fővárosa címet, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az adventi időszakban évente mintegy kétmillió turista érkezik a városba.
Elzászi tündérmese:
A Strasbourg-tól alig egyórás autóútra fekvő Colmar Franciaország másik karácsonyi büszkesége. A város fagerendás szerkezetű, vidám színű házain hihetetlen mennyiségű fenyőgirland és fényfüzér pompázik. Az egész várost betölti a karácsony hangulata, a mézeskalácsházakra emlékeztető épületek között sétálva úgy érezhetjük magunkat, mint egy tündérmesében. A világon először Elzászban állítottak feldíszített karácsonyfát.
A középkorban az „Ádám és Éva" misztériumjáték közben a Paradicsom fáját jelképező fenyőfára eleinte csak almákat aggattak, később pedig ostyákkal és szentképekkel is díszítették. A karácsonyfa az ünnep egyik legfontosabb szimbóluma lett, a fenyőfák árusításáról 1521-ből maradt fenn az első írásos emlék, amelyet a szintén elzászi Sélestat város Bibliothèque humaniste könyvtára őriz.
Egy biztos: ha karácsony, akkor az elzásziak tudnak valamit. Colmar karácsonyi vásárát már többször megválasztották Európa legszebb karácsonyi vásárának.
Franciaország karácsonyi csodái:
A francia gasztronómia legfontosabb elemét a különböző régiók helyi ízei és azok minősége adja.
Elzász a mézeskalács hazája, s a fűszerek – mint például az ánizs, a fahéj, a szerecsendió és a mák – a karácsonyi ízek elengedhetetlen kísérői. Kiemelt helyet kap az ünnepi asztalon a liba és a libamáj. A libahúst almával, gesztenyével töltik és párolt káposztát adnak hozzá. A libamáj sütésének technikája a rómaiak révén terjedt el i.e. 58 körül. A libamájból készült pástétomot pedig egy elzászi szakács, Jean-Pierre Clause találta föl 1870 körül.
Franciaország déli részein a tizenhármas szám jellemző (az utolsó vacsora tizenhárom résztvevőjére emlékezve) a „tizenhárom karácsonyi desszert” formájában, amely ízesítőanyagai: a mazsola, marcipán, birsalmasajt, dióbél, mogyoró, datolya, füge, aszalt szilva, körte, nugát és kandírozott citrom. A másik finomság a csokoládékrémes karácsonyi fatörzs.
Aquitániában, Franciaország délnyugati részén mind az Atlanti-óceán partvidékén, mind pedig a Pireneusok falvaiban nincs karácsony gesztenyetekercs nélkül. Egy régi recept szerint tejben főzik meg a gesztenyét vaníliarúddal és cukorral. A megtisztított, főtt gesztenyét cérnametéltszerűre ledarálják, majd koszorúalakban fölrakják. Ennek a tetejére öntik a vaníliáscukorral ízesített tejszínhabot.
Az ország délkeleti részén, Provence-ban szentestén szerény, hús nélküli, de bőséges étkeket kínálnak. Mindjárt az étkezés elején tezenhárom kenyeret szolgálnak fel borral, amely az Utolsó vacsorát idézi Jézussal és a tizenkét apostollal. Ezután hét fogás következik, amely Krisztus hét sebére emlékeztet. Az ételek egyszerűsége az áldozatot és a szerénységet jelképezi. Bőségük azonban a jövőre és a jólétre utal. A vacsora általában a helyi sajátosságokhoz igazodik. A tengerparti városokban és falvakban a friss és szárított, sózott hal, míg beljebb a szárazföldön a zöldség (zöldségfondue), a hegyvidéken a tésztafélék dominálnak. A sajtok sehol sem hiányozhatnak.
A menü záróakkordja, ami tulajdonképpen a csúcspont: a tizenhárom desszert:
- Le gibacier. Marseille-i specialitás. Olívaolajjal, narancsvirágvízzel, narancshéjjal készült kerek, omlós lepényféle. A hagyomány szerint nem szabad felvágni, csak törni belőle.
- Fehér és fekete nugát. Mézből, mandulából, cukorból készül. A fehér puhább, a sötét keményebb állagú.
- A négy koldus. A mandula a dominikánusok, a mazsola az ágostonrendiek, a füge a ferencesek, a mogyoró pedig a karmeliták rendjét jelképezi.
- Calisson. Cukormázas, édes és keserű mandulából készült krémmel, kandírozott gyümölcsdarabokkal töltött mandula alakú sütemény.
- Friss gyümölcsök. Alma, körte, szőlő, narancs, téli sárgadinnye, mandarin, szilva, datolya.
- Aszalt gyümölcsök
- Kandírozott gyümölcsök
- Birsalmasajt/birsalmás kenyér
- Lekvárok
- Panade (édes, tejes, sűrű kenyérleves)
- Almás pite
- Fenyőmagos aprósütemény
- Almával, mazsolával, dióval töltött tésztabatyu
Forrás: https://drivemagazine.eu/francia-karacsony-2649565926/particle-4
Cultura Magazin, https://cultura.hu/gasztro/franciaorszag-karacsonyi-etelei/
https://hvg.hu/gasztronomia/20081219_provence_karacsony
Bredele, elzászi karácsonyi aprósütemény
A bredele-nek nagyon sok változata van, sok titkos családi recept. Lehet mandulás, mogyorós, citromos, ánizsos és fahéjas, többnyire csillag, szív vagy félhold alakú. Kávéval, tejjel vagy forralt bor mellé fogyasztják.
Hozzávalók:
• 500 g liszt
• 250 g vaj
• 300 g porcukor
• 300 g mandulapor
• 3 tojás
• 2 csomag vaníliás cukor
• 12,5 cl rum
• a tetejére: 1 tojássárgája és egy kevés tej
Melegítsük elő a sütőt 240 fokra. Keverjük össze alaposan a porcukrot, a vaníliás cukrot, a 3 tojást és a rumot. Majd adjuk hozzá a lisztet és a mandulaport. Gyúrjuk össze, majd nyújtsuk ki kb. 5 mm vastagságúra. Csillag vagy hold alakúra vágjuk a kekszeket és helyezzük sütőpapírral bélelt tepsire őket. Kenjük meg a tojássárgája és a tej keverékével. Tegyük a 240 fokos sütőbe kb. 10 percre.
Forrás: https://luciecukraszdaja.blog.hu/2015/11/29/bredele_elzaszi_karacsonyi_…
