Annotációk / Vélemények

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2022.05.02. 10:09:12
Forrás: Fülszöveg
Szeretem Kelement, ennek a regénynek a hősét, mégis engedem, hogy elpusztuljon. Módomban állnak megakadályozni, de nincs jogom hozzá. Az élet szigorú ítéletét nem oldhatom fel önkényesen. Kelemen nemcsak kétféle szerelem, az otthoni leány és a telepi asszony között őrlődik, hanem a két életfelfogás között Önmagát is meglopó önzése, görcsös bizalmatlansága nehezebbé teszi ezt a tusakodást. Magányos marad a rengeteg ember közepette, s mikor feltámad benne a becsvágy, csupa oktalan virtusba hajszolja. Konok, szívós, önfejű, önző ember, ugyanakkor gondolkodás nélkül, ösztönös belső parancsból élete árán is megment két játszadozó gyermeket. Ezt az emberséget szeretem benne. A meggondolatlan virtuskodást azonban nem tudom elfogadni. Kelemen sorsa a neve is balladás hangulatot idéz meg. Ez a sors, persze, ma más egyebet jelképez, mint a népi ballada. A regény megírásában szerkesztésében Kelemen felajzott érzelemvilágához igazodtam.