Ugrás a tartalomra
Kiemelt menü - Könyvtár
Mutatás — Kiemelt menü - Könyvtár
Elrejtés — Kiemelt menü - Könyvtár
Nyitvatartás
Kapcsolat
Munkatársak
Keresés a katalógusban
Könyvtár belépés
Hungarian
English
De
Intézmények
Mutatás — Intézmények
Elrejtés — Intézmények
Könyvtár
Levéltár
Morzsa
Címlap
Annotációk / Vélemények
Vélemény írása
A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:
Értékelés: Még nem értékelték
(0 szavazat)
2022.05.02. 10:09:12
Forrás:
Fülszöveg
Szeretem Kelement, ennek a regénynek a hősét, mégis engedem, hogy elpusztuljon. Módomban állnak megakadályozni, de nincs jogom hozzá. Az élet szigorú ítéletét nem oldhatom fel önkényesen. Kelemen nemcsak kétféle szerelem, az otthoni leány és a telepi asszony között őrlődik, hanem a két életfelfogás között Önmagát is meglopó önzése, görcsös bizalmatlansága nehezebbé teszi ezt a tusakodást. Magányos marad a rengeteg ember közepette, s mikor feltámad benne a becsvágy, csupa oktalan virtusba hajszolja. Konok, szívós, önfejű, önző ember, ugyanakkor gondolkodás nélkül, ösztönös belső parancsból élete árán is megment két játszadozó gyermeket. Ezt az emberséget szeretem benne. A meggondolatlan virtuskodást azonban nem tudom elfogadni. Kelemen sorsa a neve is balladás hangulatot idéz meg. Ez a sors, persze, ma más egyebet jelképez, mint a népi ballada. A regény megírásában szerkesztésében Kelemen felajzott érzelemvilágához igazodtam.