Annotációk / Vélemények

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2025.07.24. 11:40:12
Forrás: Hátsó borító
Nagyon nagy a baj Molnár Tamással. Az egyik fő baj, hogy amolyan Krassó-módon az elnyomó rendszerekkel szemben nem ismert kegyelmet vagy megalkuvást. A másik fő baj, ami talán még kínosabb, hogy ellentétben Krassó Györggyel csak nem akarja megtenni a volt bulizó ellenzéknek azt a szívességet, hogy meghal. Hogy ők uralják a terepet. Hogy ők írják az ellenzékiség történetét. Kontroll és ellentmondás nélkül. Ők, akik vigyáztak, csak akkor lépjenek színre, amikor már biztosak lehettek benne: nemzetközi támogatottságuk révén ŐKET nem börtönzik be. Sőt, Soros-lovagokként szorgosan utazgathattak Nyugatra, amikor Molnár Tamás, Bokros Péter és a 301-es parcellában a kopjafákat faragó Inconnu Művészcsoport többi tagja még Balmazújvárosba sem látogathatott el árnyékaik", m nyomukban lihegő kopók, a D-209-esek nélkül. Amikor végre, a rendszerváltás küszöbén, az 1956-os forradalomról Londonba egy általuk rendezett kiállításra végre kiutazhattak, Demszky Gábor mai főpolgár-mester akkor D-üzenetek postása figyelmeztette őket: Az elvtársak azt üzenik, hogy ne gyertek vissza". A rendszer meg akart szabadulni Molnár Tamáséktól. Nem szabadult meg. Molnár Tamás maradt, és mivel a régi rendszer emberei is maradtak, ma Molnár Tamás annál kínosabb, minél többen olvassák. Könyvalakban pedig kifejezetten robbanékony.