Ugrás a tartalomra
Kiemelt menü - Könyvtár
Mutatás — Kiemelt menü - Könyvtár
Elrejtés — Kiemelt menü - Könyvtár
Nyitvatartás
Kapcsolat
Munkatársak
Keresés a katalógusban
Könyvtár belépés
Hungarian
English
De
Intézmények
Mutatás — Intézmények
Elrejtés — Intézmények
Könyvtár
Levéltár
Morzsa
Címlap
Annotációk / Vélemények
Vélemény írása
A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:
Értékelés: Még nem értékelték
(0 szavazat)
2023.02.20. 15:09:10
Forrás:
Előszó
A középkori kódexirodalom képzeletfelszabadító olvasmányai közül az első helyek egyike illeti meg a vizionárius irodalmat, mely valamennyi korabeli elbeszélő prózánál - még a legendánál is - nyitottabb volt. Célja eredetileg morális tanítás, de ez egyre inkább háttérbe szorult a csodás és meghökkentő események pazarló bősége mellett, mely végül is legfontosabb alkotóelemévé vált. Felszabadította a vallási dogmák nyűgétől szárnya szegett költői fantáziát, engedte tévedni hőseit, kénye-kedve szerint utaztatta őket égen-földön, szárazon és vízen, levitte a poklok fenekére, felemelte a mennyekig. A pokolra szálló lovagok között magyarok is voltak, az egyik legnevezetesebb Tar Lőrinc, Zsigmond király udvari embere, aki 1411-ben megjárta az írországi Szent Patrik Purgatóriumot, a középkor híres zarándokhelyét. Alakja, pokoljárásának csodálatos eseményei köré gazdag legendaanyag szövődött. Megörökítette őt egy versében Tinódi Sebestyén, említi Arany János is a Toldi szerelmé-ben, egy ismeretlen szerző latin nyelvű verse kalandozásainak, utazásainak jeles állomásait sorolja el. Irodalomtörténetírásunk is sokat foglalkozott vele, bár pokoljárásának története eddig még nem került magyarul kiadásra, egy latin nyelvű kódex rejtette a British Múzeumban. A pokoljáró lovag túlvilági kalandjait és látomásait - szóbeli közlése nyomán - Yacobus dublini királyi jegyző fogalmazta meg. A följegyzés eredeti kézirata nem maradt fönn, csupán egy másolat, melyet Henricus Cranebroke canterbury-i szerzetes készített 1464-ben, s több tulajdonos után, II. György ajándékaként, 1757-ben került a British Múzeumba.