Annotációk / Vélemények

Vélemény írása

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.

Értékelés:

Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2023.05.17. 9:59:06
Forrás: Előszó
Gencso Hrisztozov bolgár költő, a dalokban gazdag, legendás Balkán küldötte. Gyermekkorában kisbojtár volt, báránykák őrizője, pásztor kutyák tanuló társa. A kiskutyák azt tanulták: hogyan kell terelni a nyájat, a kisbojtár azt: hogyan kell hallgatni a csendet, tücsökcirpelésből álmodni balladát, csukott szemmel érezni a csillagokat, megölelni a tengerként hullámzó barázdákat, kisbocskorban átlépni a láthatárt. Thrák földön született. E vidéken él ma is, családjával, nem adta oda a mezők, kertek, patakok áhítatát, ősei nyugvóhely cserébe talmi sikerekért, a nagyváros forgatagáért. Gencso Hrisztozov boldog ember, mert két hazája van. Fogadott hazája: Magyarország. Jóízűen, színesen beszél magyarul. Magyar írók és költők értő, méltó fáradhatatlan fordítója. Mint mesebeli vándorlegény, vándorol két hona közt. Elviszi Bulgáriába Illyés Gyula, Móricz Zsigmond, Ady és Radnóti üzenetét, s ő maga verseiben Dózsáról ír, Tóth Árpádról, Kosztolányiról, s arról a Fekete Bojtárról, aki mezítláb a halhatatlanságba lépett a nyája után. Mind, aki hisz még a költészet varázserejében, aki belefáradt a zajba, a gyűlölködésbe és hatalomért való tülekedésbe, ebben a halk és tiszta kötetben: Gencso Hrisztozov költészetében megleli a szelídség erejét, a jóság hatalmát, a hűség reményét, a lélek nyugodalmát.