Ugrás a tartalomra
Kiemelt menü - Könyvtár
Mutatás — Kiemelt menü - Könyvtár
Elrejtés — Kiemelt menü - Könyvtár
Nyitvatartás
Kapcsolat
Munkatársak
Keresés a katalógusban
Könyvtár belépés
Hungarian
English
De
Intézmények
Mutatás — Intézmények
Elrejtés — Intézmények
Könyvtár
Levéltár
Morzsa
Címlap
Annotációk / Vélemények
Vélemény írása
A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:
Értékelés: Még nem értékelték
(0 szavazat)
2021.07.08. 13:36:52
Forrás:
moly.hu
Eljövendő ?századok történészei bizonyára fejcsóválva vennék tudomásul, ha korunkról csupán néhány közlekedési és utcanévtábla, köztéri szoborfelirat, vagy házak falára illesztett emléktábla alapján kellene véleményt alkotniuk. Márpedig az ókori történelemmel majdnem hasonló a helyzet. Az antikvitás írásbeliségének alapját a papirusz és a pergamen jelentette, s ezek a törékeny íróanyagok csaknem teljes egészében és visszavonhatatlanul elpusztultak. Amiben mégis sántít a hasonlat: az ókorban óriási szerepük volt a kőbe, bronzba, fába vésett feliratoknak, mint médiumoknak. A rómaiak idejében csaknem olyan szerepet töltöttek be, mint a mai fényreklámok vagy óriásplakátok. A zsidóság mindig is ellentmondásos viszonyban állt az őt körülvevő görög-római kultúrával. E kötetben azt vizsgáljuk, mennyire használták ki a felirat-médium adta lehetőségeket, mi volt ezekkel kapcsolatban az elméleti és gyakorlati hozzáállásuk. Kutatásunk fókuszában több mint másfélszáz feltárt késő-ókori (3-7. századi) zsinagóga, illetve azok epigráfiai emlékei állnak. Ezek az apró mozaikdarabkák, feliratos kőtöredékek rendkívül izgalmas képet rajzolnak a korabeli zsidóság életéről, amely ráadásul nem is mindenben egyeztethető össze a kortárs rabbinikus irodalomból eddig megrajzolt képpel. Az 1-2. fejezet a zsidóságnak és korabeli környezetének (hellenisztikus és ókeresztény) epigráfiai vonatkozásait, a 3. fejezet a zsinagóga-feliratok eddigi forráskiadásait és feldolgozásait tartalmazza, ezt követően (4-5. fejezet) a zsinagóga feliratok típusairól, valamint e feliratok jellegzetességeiről olvashatunk. Az utolsó (6-8.) fejezetekben a nyelvhasználatról és a dátumozásról szerezhetünk ismereteket, a zsinagógákról szóló részben pedig a mozaik-művészet rendhagyó példáiról (pl. Szepphórisz) tájékozódhatunk. A leletek izgalmas képet rajzolnak a korabeli zsidóság életéről, mely nem mindenben egyeztethető össze a kortárs rabbinisztikus irodalomból eddig megrajzolt képpel. A kötet végén rövidítés- és irodalomjegyzék, valamint angol nyelvű összefoglaló található.