Annotációk / Vélemények

Vélemény írása

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.

Értékelés:

Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2023.06.07. 9:32:44
Forrás: Részlet
Az 1528. esztendő elején bicegő baszk kolduló barát érkezik Párizsba. Eszmékért rajongó szemében sötét tűz lobog. Azért jön, hogy küzdelmei megharcolásához a tudomány fegyvereivel felszerelje magát. Neve Loyola Ignác. Nem sokkal ezelőtt hagyta el a párisi Collége Montaigu-t egy pikárd ifjú, Kálvin János, aki - bár még csak tizenkilenc éves - nemsokára doktori címet kap. "Véletlen nincs... Csupán értelmünk tehetetlensége tart annak sok mindent, ami valójában Isten terveihez tartozik, mert képtelenek vagyunk felemelkedni az isteni gondviselés magasságaiba. Kálvin jellegzetes szavai ezek. - Ilyen titokzatos gondviselésszerű intézkedés lehet az is, hogy egy városban tanul Kálvin és Loyola. Az egyik az ingadozó pápai széknek legerősebb támasza lesz, a másik pedig Róma leghajthatatlanabb ellenfele. Az előbbi már akkor arra készül, hogy összetörje a másik életművét, mikor ez még hozzá sem fogott megalkotásához. Tervszerű ez a gondviselés, hiszen ha a kálvinizmusnak nem kellett volna védekeznie az értelemre támaszkodó gyűlölet ellen, ha Loyola tanítványai nem üldözték volna tervszerű félelmetességgel, talán meg sem őrizhette volna hatalmas belső erejét, mely még ma is szinte árad belőle.