Annotációk / Vélemények

Vélemény írása

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.

Értékelés:

Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2023.03.09. 14:58:30
Forrás: Előszó
Már este van. S ha asztalához ül, s fóliánsaiba mélyedve görög nyelvtanával bíbelődik, vagy zsámolyára térdepel s imádkozik, szertekószáló gondolatai otthoni tájakon barangolnak: Oláh Miklós 1536 tavaszán Mária királynő brüsszeli udvarában hazájáról álmodik. Pozsony, Buda, Kolozsvár a távoli haza: törökök, martalócok, zsoldoscsapatok kapcarongya, aki teheti, kanyarít magának az országból egy darabot, s ha rabolni nem tud, felgyújtja a másét: annak se legyen. Pozsony, Buda, Kolozsvár az ég lángol, füstöl a föld, most szakad darabokra az ország. Mária királynő udvarában halkan diskurálnak a diplomaták, porzóval hintik a finom tollal fogalmazott leveleket, követek jönnek, követek mennek, kérést, panaszszót, hálálkodást hallgat s mérlegel a fényes udvar. Uralkodik. Oláh Miklós tudós munkájába temetkezik, régi auktorok mondatain mereng, verslábakat farag, korának messze hangzó szavú szellemével, Erazmussal levelezik. Csendes esti órákon, a kandalló tüzénél melegedve meleg szívű barátokkal, okos könyvekkel társalkodik a bölcsesség derűjével burkolná a mindennapokat. De jönnek a levelek: Pozsony, Buda, Kolozsvár üzen. Írnak a hajdani barátok, egykor társai II. Lajos király budai udvarában férfiak, akik ma két királyra felesküdt hazájának vezető emberei. Ki János, ki Ferdinánd mögött sorakozik. Ki a törökhöz húz, ki a Habsburgokhoz. 1526. augusztus 29-én egymás mellett lovagoltak Lajos király mögött, ki szablyával, ki tollal szolgálta királyát s a hazát, ma karddal, pennával egymás ellen hadakoznak. S mind a maga ügye, a maga királya hívének kívánja megnyerni a távoli földön, hazájától messze könyvei közé temetkező politikus-tudóst.