Annotációk / Vélemények

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2022.11.15. 9:25:58
Forrás: Hátsó borító
Roger testvér a taizéi szerzetesközösség alapítója. Vallásos protestáns családba született kilencedik gyermekként. Anyja francia volt, apja református lelkész volt. Roger eredetileg paraszt és író akart lenni de egy újságcikk ösztönezte arra,hogy teológiát tanuljon. 1937-1940-ig Lausanne-ban és Strasbourg-ban tanult. 1940-ben telepedett le az akkor német megszállás alatt lévő Franciaországban, azzal az elhatározással, hogy közösséget alapítson, ami az emberek közötti kiengesztelődést szolgálja. Háza rövidesen a nácik által üldözöttek menedékhelyévé vált. A csoport lelepleződése miatt 1942-ben közösségével együtt Svájba kellett menekülnie. A terület felszabadulása után 1944-ben társaival visszatért Taizébe, ahol árva gyermekeket gondozott, illetve német hadifoglyokat látogatott. 1949-ben a közösségből heten fogadalmat tettek, ezzel létrejött a szerzetesközösség, aminek Roger lett a priorja, és aminek 1952-ben állította fel szabályait. Ettől kezdve haláláig vezette a közösséget, amihez egyre többen csatlakoztak szerzetesként. Az általuk szervezett programok is egyre nagyobb tömegeket vonzottak, sőt a közösség egyre több helyen szervezett ifjúsági találkozókat Taizén kívül is.

2023.04.18. 10:05:27
Forrás: antikva.hu
Roger testvér (teljes nevén Roger Louis Schütz-Marsauche (Provence, Svájc, 1915 Taizé, 2005) a taizéi szerzetesközösség alapítója. Vallásos protestáns családba született kilencedik gyermekként. Anyja francia volt, apja református lelkész volt. Roger eredetileg paraszt és író akart lenni de egy újságcikk ösztönezte arra,hogy teológiát tanuljon. 1937-1940-ig Lausanne-ban és Strasbourg-ban tanult. 1940-ben telepedett le az akkor német megszállás alatt lévő Franciaországban, azzal az elhatározással, hogy közösséget alapítson, ami az emberek közötti kiengesztelődést szolgálja. Háza rövidesen a nácik által üldözöttek menedékhelyévé vált. A csoport lelepleződése miatt 1942-ben közösségével együtt Svájba kellett menekülnie. A terület felszabadulása után 1944-ben társaival visszatért Taizébe, ahol árva gyermekeket gondozott, illetve német hadifoglyokat látogatott. 1949-ben a közösségből heten fogadalmat tettek, ezzel létrejött a szerzetesközösség, aminek Roger lett a priorja, és aminek 1952-ben állította fel szabályait. Ettől kezdve haláláig vezette a közösséget, amihez egyre többen csatlakoztak szerzetesként. Az általuk szervezett programok is egyre nagyobb tömegeket vonzottak, sőt a közösség egyre több helyen szervezett ifjúsági találkozókat Taizén kívül is. Roger testvér az ifjúsági találkozókra, illetve később negyedévi rendszerességgel publikálta gondolatait, amelyek Taizé-i levelek címen vált ismerté. A levelek mellett jelentős számú egyéb publikációja is megjelent. XXIII. János pápa meghívására egy társával a második vatikáni zsinaton is részt vett. II. János Pál pápa többször is elismerte tevékenységét, és Roger szoros kapcsolatokat ápolt más keresztény és nem keresztény egyházak képviselőivel is. 2005. augusztus 16-án az esti imádság alatt egy pszichésen zavart asszony késsel meggyilkolta. Temetésén a legtöbb keresztény egyház, illetve Európa vallási és politikai elitje is képviseltette magát.