Annotációk / Vélemények

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2023.06.19. 11:01:13
Forrás: Előszó
A nagy egyéniségek rendesen reányomják bélyegüket alkotásaikra. Az alkotók lelki alkata szoros összefüggésben áll azzal, amit alkottak. Így van ez a vallások történetében is. A vallásalapítók élete és lelki alkata sokszor felvilágosít és magyarázatul szolgál annak a vallásnak tanítására, amelyet megalkottak. Közelebb jőve a kereszténységhez s ennek keretén belül a protestantizmushoz, tagadhatatlan, hogy Luther, Zwingli és Kálvin pszichológiája kulcs a tanhoz, a kereszténység azon formájához, amelyet az illetők megalkottak, tehát a korviszonyokkal együtt megértési alapul szolgál. Ugyanez a szempont érvényes Dávid Ferencre és az unitárius vallásra vonatkozólag. Itt azonban nehezebb a feladat, mint a többieknél. A protestantizmus előbb említett alakjainál úgy alkotóik élete, mint az általuk terjesztett tanok sokkal hozzáférhetőbbek, megközelíthetőbbek, együttal sokkal befejezettebbek, szinte szilárd formába vannak öntve. Itt tehát a kutató könnyebb feladat megoldására vállalkozik, mint az, aki Dávid Ferenc egyéniségét és az unitárius vallást akarja az alkotóé s az általa alkotott vallás összefüggése szempontjából megvizsgálni. Ennek oka az, hogy ebben az esetben sem a vallásalapító, sem az általa propagált vallás nem áll olyan leszögezetten, olyan végleges formában előttünk, mint a többieknél. A reformáció kezdeményezőit még köti nagy részben mindaz, ami a keresztény teológia területén előttük történt. A régi alapon dolgoznak tovább. Ez köti őket s határt vet a további kutatásnak ott, ahol az alapvető dogmákhoz kellene hozzányúlni. Azonkívül az egyéniségek reformáló lendületének ideje is elhatározó jellegű alkotásaik megértésének szempontjából. Kálvin már huszonhét éves korában megállapította teológiáját s kiadta Institúcióját. Dávid Ferenc egészen élete végéig vitatkozik. Nem maradt fenn tőle a keresztény teológia összes kérdéseit rendszeres és végleges formában felölelő teológiai munka. Egyéni vallásos fejlődésének változatossága, hamisítatlan reformátori jelleme, amely lelkiismeretén és meggyőződésén kívül más korlátot nem ismer, megnehezítik azt, hogy szilárd és meghatározott keretek közé foglalhassuk az ő életmunkáját.