Annotációk / Vélemények

Vélemény írása

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.

Értékelés:

Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2022.05.02. 11:58:03
Forrás: Fülszöveg
Huszár ?Tibor 1977 őszén felkereste a nyugati magyar emigráció néhány képviselőjét, akik a harmincas-negyvenes évek hazai értelmiségi mozgalmaiban fontos szerepet játszottak. A magnóra rögzített beszélgetéseket tartalmazza kiadványunk. Huszár Tibor a kötet utószavában a következőket írja beszélgetőtársairól: Fejtő Ferenc-et mint az illegális kommunista párt egyetemista aktivistáját 1931-ben letartóztatják, később szakít a kommunista párttal, és a neoliberális Szép Szó -ban amelynek egyik szerkesztője , valamint a Szociáldemokrata Párt elméleti folyóiratában, a Szocializmus -ban folytatja munkásságát. Cs. Szabó László, az esszé műfajának egyik legszuggesztívebb képviselője az erdélyi protestáns szellemiség öntudatos örököseként a neoliberalizmus más változatát képviselte. A Magyar Rádió Irodalmi Osztálya szerkesztőjeként kapcsolatban állt a hivatalos Magyarországgal Kozma Miklóssal való meghitt barátságáról maga is szól a beszélgetésben , de szoros szálakkal kötődik a Nyugat köréhez, a határozottan européer, a Duna-völgyi népek barátságát alternatívaként megfogalmazó Apolló című folyóirathoz, s hídépítő szerepet vállal a harmincas évek magyar progresszióját megosztó népi és urbánus csoportosulások között. Kovács Imre és Teleki Pál és Szekfű Gyula által támogatott reformkonzervatív cserkész- és diákmozgalmakból indult s vált a népi írói mozgalom balszárnyának egyik markáns egyéniségévé. A Néma forradalom szerzője vállalta a kommunista diákfiatalokkal való együttműködést, s kulcsszerepet játszott a Márciusi Front megszervezésében. Gombos Gyula is a népi írók mozgalmához kapcsolódott, de a mozgalmon belül a jobbszárnyon helyezkedett el: a nemzeti-radikális Magyar Út című lap szerkesztője volt. Nagy Ferenc parasztgazdálkodóként kapcsolódott be a harmincas évek elején a Gaál Gaszton vezette Független Kisgazdapártba, a Parasztszövetség képviseletében vett részt a népi írók 1943. évi balatonszárszói tanácskozásán. Püski Sándor a Magyar Élet Kiadó tulajdonosaként a népi írók műveinek kiadásában és terjesztésében vállalt szerepet, és egyik kezdeményezője volt az említett szárszói táborozásnak. (Ő nem emigráns, konzuli útlevéllel telepedett le New Yorkban.) Kiss Sándor egy fiatalabb évjárat képviselőjeként a negyvenes évek elején jut szerephez: a népi irodalom, mindenekelőtt Szabó Dezső és Németh László neveltjeként a Turul-mozgalom németellenes szárnyának egyik vezető egyénisége: 1944. március 19-ét követően jelentős szerepet vállal a diákellenállás szervezésében.