Ugrás a tartalomra
Kiemelt menü - Könyvtár
Mutatás — Kiemelt menü - Könyvtár
Elrejtés — Kiemelt menü - Könyvtár
Nyitvatartás
Kapcsolat
Munkatársak
Keresés a katalógusban
Könyvtár belépés
Hungarian
English
De
Intézmények
Mutatás — Intézmények
Elrejtés — Intézmények
Könyvtár
Levéltár
Morzsa
Címlap
Annotációk / Vélemények
Vélemény írása
A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:
Értékelés: Még nem értékelték
(0 szavazat)
2023.11.20. 8:18:51
Forrás:
antikvarium.hu
Seres András gyűjteménye újabb eredménye a hazai folklórkutatásnak. Egy eddig alig vizsgált szűk tájegység, 13 falu népköltészetét tárja fel. Két és fél évtizedet átfogó gyűjtőmunka alapján a Barcaság XX. századi magyar folklórállapotát rajzolja meg. Az eddigi kutatások összefoglalásával és kiegészítésével lép tovább. A barcasági magyar népköltészet első átfogó adattárát állítja össze. A gyűjtemény leíró jellegű, adatfeltáró munka. A gyűjtő teljességre törekszik, figyelmét nem kerüli el a legapróbb adat sem, amely valamilyen formában a barcasági ember élet-, gondolkodásmódját, felfogását, értékrendszerét jellemezheti. Az elfogulatlan krónikás szerepét vállalja Seres András, egy percig sem tévesztve szem elől, hogy munkájának nem önmagában van értéke, hanem egy átfogó gyűjtőmunka része. Ilyen értelemben a legnemesebb, önkéntes, áldozatos gyűjtőmunka folytatója. meglepő a kötetbe foglalt műfajok gazdagsága. Megtalálható benne a líra, az epika és a szokás. Az olvasó megtudhatja, hogy a kutatott vidéken milyen mondókákkal szórakoztatják a csecsemőt, milyen énekekkel búcsúztatják az életből távozót. Seres András még idejekorán kezdte el a gyűjtőmunkát ahhoz, hogy a századforduló óta kihalt szokások adatait megmentse. hatalmas, a paraszti kultúra egészét átfogó jelrendszer körvonalai derengenek fel leírásában. A szokásoknak itt is van rejtett, másodlagos jelentésük, mert rítusokban megnyilatkozó, felépítmény jellegű képződmények. Ám a gyűjtőmunka akkor kezdődött el, mikor a folklórkutatás mai céljai, korszerű módszerei még kidolgozatlanok vagy legalábbis a gyűjtő számára hozzáférhetetlenek voltak. Így az azóta felvetődött pár lényeges folklórszociológiai kérdésre nem kapunk választ. Így is az ünnepi szokások megszervezése, lefolyása az (etnikumot is meghatározó) intézményrendszer szerepét, működési szabályait tükrözi. Évszázados tapasztalaton alapuló célszerűség érvényesül a kultúra "működésében", a ciklikusság a közösség megmaradását, önazonosságának őrzését biztosította.