Ugrás a tartalomra
Kiemelt menü - Könyvtár
Mutatás — Kiemelt menü - Könyvtár
Elrejtés — Kiemelt menü - Könyvtár
Nyitvatartás
Kapcsolat
Munkatársak
Keresés a katalógusban
Könyvtár belépés
Hungarian
English
De
Intézmények
Mutatás — Intézmények
Elrejtés — Intézmények
Könyvtár
Levéltár
Morzsa
Címlap
Annotációk / Vélemények
Vélemény írása
A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:
Értékelés: Még nem értékelték
(0 szavazat)
2022.04.19. 12:44:13
Forrás:
Fülszöveg
Szávai ?Dorottya Pilinszky János líráját bűn és imádság alakzata, illetve a tékozló fiú parabolája felől értelmezi. Olvasatában bűn és imádság kettőse e líra egyik megalkotó metaforája, a tékozló fiú szólama pedig legsajátabb versbeszélői pozíciói közé tartozik. S mindezt annak a camus-i és kafkai szöveghagyománynak az intertextuális értelmezése szövi át, melynek hátterében a Pilinszky-költészet legfőbb pretextusa, Dosztojevszkij prózája áll. A szerző biblikus-teológiai távlatban gondolja el a poétikai struktúrákat, s azokat a vallásos beszédmód keretében interpretálja. Az ima poétikai alakzatként történő vizsgálata annak a kérdésnek a mérlegelését jelenti, hogy a Te" megszólítása mennyiben jelöli Pilinszky költeményeiben a perszonális másikon" túl a Másikat" mint Transzcendenst. A kötet ekként irodalom- és hittudomány kevéssé kiaknázott párbeszédének is teret nyit. A dialógusalakzatok vizsgálata egyúttal rámutat azon európai irodalomtörténeti mindenekelőtt metafizikai, illetve misztikus hagyományra, melyet a magyar lírába Pilinszky költészete mondhatni ex nihilo" hozott be.