Levéltár története

A levéltár a könyvtár részeként működött évszázadokon keresztül. Dr. Balogh László esperes, lelkipásztor 1971. július 30-án írt soraiban a következők olvashatók: „A Kecskeméti Református Egyházközség Levéltára 1950-ig bezárólag a könyvtár utolsó vaspolcain van elhelyezve. Helye abszolút száraz. Az iratok dobozolása folyamatban van. […] A háborús károk sok iratot megrongáltak, sok a szakadozott, de egyik irat sem nedves, nem gombásodik és élősdiek nincsenek benne.” Az idézetben említett háborús károk következményeként a levéltárat is újra kellett rendezni. A rendezést 1986-ra a Magyar Tudományos Akadémia Soros Alapítványának támogatásával Pungurné Császár Judit végezte el.
Mivel azonban mind a könyvtári, mind pedig a levéltári gyűjtemény az idők során folyamatosan nőtt, a levéltári rész 2004-ben a gimnázium egyik tantermébe költözött át. 2010-re azonban a levéltár ismét kinőtte helyét, valamint a 2010/2011-es tanévtől az általános iskola is igényt tartott a kölcsönadott tanteremre, így a levéltár újból költözni kényszerült. Az egyházközség szeretett volna hosszú távú megoldást találni, így esett a választás az Ókollégiumra, a második emeleten ugyanis lehetőség volt egy dolgozó-kutatószoba és egy korszerű raktárhelyiség kialakítására is. A költözést követően ismét ki kellett alakítani a levéltári rendet, amely Petrányi Lajosné munkájának köszönhetően valósult meg. 2010. október 1-jétől a levéltár megnyitott kapuit a nagyközönség számára, október 29-én pedig megáldására is sor került. Ekkor két részből állt a levéltár, egy dolgozó-kutató részből, amely 44,2 m2-es, valamint egy 98 m2-es raktári részből, ahova csak a levéltárosoknak szabad bemenniük. 
2013. február 1-jétől újra egyesült hivatalosan is a levéltár és a könyvtár, a két intézmény vezetése pedig azóta egy személy (a könyvtárvezető) kezében összpontosul. 
    A legjelentősebb levéltárosok között említhető meg Kudar Antal, aki 1865-től dolgozott a levéltárban, az ő nevéhez fűződik az első mutató összeállítása. Tollas Bélának és Dr. Kovács Bélának 1950 és [1965] között, a II. világháború utáni rendezésben volt kiemelkedő szerepe. Több mint két évtizeden keresztül, 1999-től egészen 2012 végéig volt a levéltár felelőse Szabó Zsuzsanna lelkipásztor. Az Ő vezetése alatt kezdődött meg tervszerűen a levéltár rendezése.     
A levéltár gyűjteménye háromféle módon gyarapodhat: ajándékok, hagyatékok vagy a beszolgáltatott köteles példányok által. Ezek közül az ajándékozás az, ami a legkevésbé számottevő, könyveket például a MELTE konferenciákon (Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete) szoktak cserélni a levéltárak egymással. Kötelespéldányként érkeznek a levéltárba például a presbiteri jegyzőkönyvek, az anyakönyvek, és az adatlapok (keresztelés, esküvő, temetés, konfirmáció). A hagyatékok (ezek általában lelkészek hagyatékai) képviseltetik legnagyobb számban magukat, jelenleg 27 található a levéltár tulajdonában. Az utolsó nagy hagyaték, amit a levéltár kapott, a Cseri Gyula hagyaték, melyből 2011-ben a levéltár mellett a könyvtár is kapott kb. 3000-4000 kötetet. A levéltárba került anyag nagy része (80-90%-a) német nyelvű, de magyar és angol nyelvű iratokat is tartalmaz. A hagyaték főként egyházi, teológiai témájú, és hivatalos levelezéseket, teológiai kutatásokat, konferenciák, előadások anyagait és szemináriumi munkákat foglal magába. 
    Az ide látogató kutatók különféle céllal érkeznek. Leggyakoribb – főleg az idősebb korosztály körében – a családfakutatás, valamint mivel komoly anyag van a Kecskeméti Református Temető exhumált halottjairól, így erről is szoktak érdeklődni. Emellett kutatómunkát végzők, sőt doktoranduszok (belföldi- és külföldi egyetemekről egyaránt) is felkeresik a levéltárat. Utóbbiak például a következő témákkal foglalkoztak: lelkészek és a gyülekezet viszonya a 18. századi Kecskeméten, zsidók és keresztyének közötti társadalmi egyenlőtlenség, Magyarország társadalmi mobilitásának történeti vizsgálata 1850-1950 között, a kecskeméti reformátusság története az újkorban (16-18. század). 
A levéltár kézikönyveinek feldolgozása a Szikla 21 nevű integrált könyvtári rendszerben történik. Kézen fogható volt, hogy ehhez az integrált számítógépes rendszerhez közösen fejlesszünk egy levéltári modult, amelyben elkezdődhetett az iratanyag tételenkénti feldolgozása. Ez egyrészt a kutatók számára megkönnyíti a  specifikus kereshetőséget, míg a levéltáros számára lehetőséget biztosít akár egy automatikus fondjegyzék, vagy különféle nyilvántartás összeállítására is. Folyamatos tervezés és megvalósulás alatt van a digitalizáció (például az anyakönyveké), a rossz állapotban levő dokumentumok restaurálása, valamint az akadálymentesítés megoldása (a levéltár a második emeleten található, lift viszont nincs az Ókollégium épületében) ezekre azonban anyagi okokból még sajnos nincs lehetőség.
A levéltár jelentőségét emeli, hogy az itt tárolt anyagok, iratok egyediek, mindenből csak egy példány van, melyek pótolhatatlanok. 
Még 2010-ben egy szóbeli megállapodás köttetett, amelynek értelmében a levéltár Ókollégiumba költöztetésekor a Ráday Levéltár további gondozás céljából átadta nekünk a Délpesti Református Egyházmegye iratanyagát. Akkor már szó volt további iratanyag, a régi Kecskeméti Református Egyházmegye iratanyagának átadásáról is, mely végül 2013. november 12-én valósult meg, amikor is elhoztunk 93 levéltári dobozban és 21 kötetben összesen körülbelül 13 iratfolyóméter anyagot. 
A Kecskeméti Református Egyházközség az Emberi Erőforrások Minisztériumába 2014. szeptember 15-én a 4854/5/52014/KOZGYUJT számú határozatával: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 30.§ (1) bekezdése alapján engedélyezte a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára és Levéltára elnevezésű intézmény nyilvános magánlevéltárrá történő nyilvánítását. A Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke és a Kecskeméti Református Egyházközség elnöksége 2015-ben szóban állapodott meg arról, hogy az egyházkerület egyházmegyéinek iratanyagát a továbbiakban Kecskeméten kívánja elhelyeztetni. 
Így kerülhetett még ebben az évben, 2015-ben hozzánk a Délpesti Református Egyházmegye és a Vértesaljai Református Egyházmegye anyaga, és 2015-ben minisztériumi támogatásból sikerült egy újabb termet levéltári raktárnak berendeznünk, a levéltár egészét füst és riasztó rendszerrel kiépítenünk, így 2016-ban érkezett hozzánk az Északpesti Református Egyházmegye esperesi levéltárának anyaga, ennek következtében a raktárhelyiségek funkcióját megcseréltük. A Kecskeméti Református Egyházközség levéltári anyaga az új teremben kerül folyamatosan áthelyezésre. A nagyobb terem pedig az egyházmegyei letéti anyagok (Bács-Kiskunsági, Délpesti, Északpesti, Vértesaljai és Budapest-Északi) tárolását szolgálja majd. A kutatóhelység rendezése folyamatban van, lehetőségeinkhez mérten igyekszünk kényelmessé és komfortosabbá kialakítani az itt dolgozók és ide látogatók számára. 2018. decemberben letéti anyagként került a levéltárunkba Veszeliczkyné dr. Lakos Katalin ajándékából édesanyja, Sellye Ibolya régészeti munkásságának irattári anyaga. 
 Hivatalosan is visszakérésre került a Magyar Országos Levéltár Bács-Kiskunsági Megyei Levéltárától az államosítás után hozzájuk került un. jogakadémiai anyag. A visszaadásra előre láthatóan a 2019. év végére kerül majd sor, ezzel egyházközségünk teljes levéltári anyaga egyben lesz.