Levéltár története

A levéltár a könyvtár részeként működött évszázadokon keresztül. Dr. Balogh László esperes, lelkipásztor 1971. július 30-án írt soraiban a következők olvashatók: „A Kecskeméti Református Egyházközség Levéltára 1950-ig bezárólag a könyvtár utolsó vaspolcain van elhelyezve. Helye abszolút száraz. Az iratok dobozolása folyamatban van. […] A háborús károk sok iratot megrongáltak, sok a szakadozott, de egyik irat sem nedves, nem gombásodik és élősdiek nincsenek benne.” Az idézetben említett háborús károk következményeként a levéltárat is újra kellett rendezni. A rendezést 1986-ra a Magyar Tudományos Akadémia Soros Alapítványának támogatásával Pungurné Császár Judit végezte el.
Mivel azonban mind a könyvtári, mind pedig a levéltári gyűjtemény az idők során folyamatosan nőtt, a levéltári rész 2004-ben a gimnázium egyik tantermébe költözött át. 2010-re azonban a levéltár ismét kinőtte helyét, valamint a 2010/2011-es tanévtől az általános iskola is igényt tartott a kölcsönadott tanteremre, így a levéltár újból költözni kényszerült. Az egyházközség szeretett volna hosszú távú megoldást találni, így esett a választás az Ókollégiumra, a második emeleten ugyanis lehetőség volt egy dolgozó-kutatószoba és egy korszerű raktárhelyiség kialakítására is. A költözést követően ismét ki kellett alakítani a levéltári rendet, amely Petrányi Lajosné munkájának köszönhetően valósult meg. 2010. október 1-jétől a levéltár megnyitott kapuit a nagyközönség számára, október 29-én pedig megáldására is sor került. Ekkor két részből állt a levéltár, egy dolgozó-kutató részből, amely 44,2 m2-es, valamint egy 98 m2-es raktári részből, ahova csak a levéltárosoknak szabad bemenniük. 
2013. február 1-jétől újra egyesült hivatalosan is a levéltár és a könyvtár, a két intézmény vezetése pedig azóta egy személy (a könyvtárvezető) kezében összpontosul. 
    A legjelentősebb levéltárosok között említhető meg Kudar Antal, aki 1865-től dolgozott a levéltárban, az ő nevéhez fűződik az első mutató összeállítása. Tollas Bélának és Dr. Kovács Bélának 1950 és [1965] között, a II. világháború utáni rendezésben volt kiemelkedő szerepe. Több mint két évtizeden keresztül, 1999-től egészen 2012 végéig volt a levéltár felelőse Szabó Zsuzsanna lelkipásztor. Az Ő vezetése alatt kezdődött meg tervszerűen a levéltár rendezése.     
A levéltár gyűjteménye háromféle módon gyarapodhat: ajándékok, hagyatékok vagy a beszolgáltatott köteles példányok által. Ezek közül az ajándékozás az, ami a legkevésbé számottevő, könyveket például a MELTE konferenciákon (Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete) szoktak cserélni a levéltárak egymással. Kötelespéldányként érkeznek a levéltárba például a presbiteri jegyzőkönyvek, az anyakönyvek, és az adatlapok (keresztelés, esküvő, temetés, konfirmáció). A hagyatékok (ezek általában lelkészek hagyatékai) képviseltetik legnagyobb számban magukat, jelenleg 27 található a levéltár tulajdonában. Az utolsó nagy hagyaték, amit a levéltár kapott, a Cseri Gyula hagyaték, melyből 2011-ben a levéltár mellett a könyvtár is kapott kb. 3000-4000 kötetet. A levéltárba került anyag nagy része (80-90%-a) német nyelvű, de magyar és angol nyelvű iratokat is tartalmaz. A hagyaték főként egyházi, teológiai témájú, és hivatalos levelezéseket, teológiai kutatásokat, konferenciák, előadások anyagait és szemináriumi munkákat foglal magába. 
    Az ide látogató kutatók különféle céllal érkeznek. Leggyakoribb – főleg az idősebb korosztály körében – a családfakutatás, valamint mivel komoly anyag van a Kecskeméti Református Temető exhumált halottjairól, így erről is szoktak érdeklődni. Emellett kutatómunkát végzők, sőt doktoranduszok (belföldi- és külföldi egyetemekről egyaránt) is felkeresik a levéltárat. Utóbbiak például a következő témákkal foglalkoztak: lelkészek és a gyülekezet viszonya a 18. századi Kecskeméten, zsidók és keresztyének közötti társadalmi egyenlőtlenség, Magyarország társadalmi mobilitásának történeti vizsgálata 1850-1950 között, a kecskeméti reformátusság története az újkorban (16-18. század). 
A levéltár kézikönyveinek feldolgozása a Szikla 21 nevű integrált könyvtári rendszerben történik. Kézen fogható volt, hogy ehhez az integrált számítógépes rendszerhez közösen fejlesszünk egy levéltári modult, amelyben elkezdődhetett az iratanyag tételenkénti feldolgozása. Ez egyrészt a kutatók számára megkönnyíti a  specifikus kereshetőséget, míg a levéltáros számára lehetőséget biztosít akár egy automatikus fondjegyzék, vagy különféle nyilvántartás összeállítására is. Folyamatos tervezés és megvalósulás alatt van a digitalizáció (például az anyakönyveké), a rossz állapotban levő dokumentumok restaurálása, valamint az akadálymentesítés megoldása (a levéltár a második emeleten található, lift viszont nincs az Ókollégium épületében) ezekre azonban anyagi okokból még sajnos nincs lehetőség.
A levéltár jelentőségét emeli, hogy az itt tárolt anyagok, iratok egyediek, mindenből csak egy példány van, melyek pótolhatatlanok. 
Még 2010-ben egy szóbeli megállapodás köttetett, amelynek értelmében a levéltár Ókollégiumba költöztetésekor a Ráday Levéltár további gondozás céljából átadta nekünk a Délpesti Református Egyházmegye iratanyagát. Akkor már szó volt további iratanyag, a régi Kecskeméti Református Egyházmegye iratanyagának átadásáról is, mely végül 2013. november 12-én valósult meg, amikor is elhoztunk 93 levéltári dobozban és 21 kötetben összesen körülbelül 13 iratfolyóméter anyagot. 
A Kecskeméti Református Egyházközség az Emberi Erőforrások Minisztériumába 2014. szeptember 15-én a 4854/5/52014/KOZGYUJT számú határozatával: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 30.§ (1) bekezdése alapján engedélyezte a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára és Levéltára elnevezésű intézmény nyilvános magánlevéltárrá történő nyilvánítását. A Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke és a Kecskeméti Református Egyházközség elnöksége 2015-ben szóban állapodott meg arról, hogy az egyházkerület egyházmegyéinek iratanyagát a továbbiakban Kecskeméten kívánja elhelyeztetni. 
Így kerülhetett még ebben az évben, 2015-ben hozzánk a Délpesti Református Egyházmegye és a Vértesaljai Református Egyházmegye anyaga, és 2015-ben minisztériumi támogatásból sikerült egy újabb termet levéltári raktárnak berendeznünk, a levéltár egészét füst és riasztó rendszerrel kiépítenünk, így 2016-ban érkezett hozzánk az Északpesti Református Egyházmegye esperesi levéltárának anyaga, ennek következtében a raktárhelyiségek funkcióját megcseréltük. A Kecskeméti Református Egyházközség levéltári anyaga az új teremben kerül folyamatosan áthelyezésre. A nagyobb terem pedig az egyházmegyei letéti anyagok (Bács-Kiskunsági, Délpesti, Északpesti, Vértesaljai és Budapest-Északi) tárolását szolgálja majd. A kutatóhelység rendezése folyamatban van, lehetőségeinkhez mérten igyekszünk kényelmessé és komfortosabbá kialakítani az itt dolgozók és ide látogatók számára. 2018. decemberben letéti anyagként került a levéltárunkba Veszeliczkyné dr. Lakos Katalin ajándékából édesanyja, Sellye Ibolya régészeti munkásságának irattári anyaga. 
 Hivatalosan is visszakérésre került a Magyar Országos Levéltár Bács-Kiskunsági Megyei Levéltárától az államosítás után hozzájuk került un. jogakadémiai anyag. A visszaadásra előre láthatóan a 2019. év végére kerül majd sor, ezzel egyházközségünk teljes levéltári anyaga egyben lesz. 
 

KÖNYVTÁROSOK ÉS LEVÉLTÁROSOK

 

IDŐPONT NÉV
19. század első fele Ismeretlen személy által készített mutató évek szerint: 508 db iratot sorol fel 8 csomóba kötegelve
1818 Nagy István megírja a könyvtár történetét és katalógusát, ami akkor 1341 kötetből állt
1851-1860 Csabay Imre, aki könyvtári szakkatalógust készített
1865 Kudar Antal, aki mutatót készített, évek szerint felsorolja iratait  (eredeti példánya ma is megvan)
1890 Katona Mihály könyvtáros
1899 Móricz Károly egységesítést készítésének terve a nyilvánossá tételhez. (Ezt megvalósítani Marton Sándornak sikerült)
1925-1940 Marton Sándor, aki egységesítést készített a könyvtárban
1940-1945 Soós Tamás könyvtáros
1950-1961 Tollas Béla könyvtáros és levéltáros
1955-1965 Dr. Kovács Béla (1961-től levéltáros), ő már könyvtári SzMSz-t és használati szabályzatot is írt, szakszerű újra rendezésben Pásthy Sándor segített neki
1963 Dr. Kerekes Sándor, könyvtáros
1965-1999 Adorján Imréné könyvtárvezető
1970 Balogh Pálné könyvtáros
1974-1975 Zimányi Mária segédkönyvtáros
1974 Csereklyei Ildikó 3. éves történelem szakos egyetemi hallgató levéltárunk rendezetlen anyagát átnézte, kiszedte a kézirattári anyagot, a többit besorolta a helyére
1976-2012 Szabó Zsuzsanna lelkipásztor könyvtáros, egyházmegyei levéltár vezetője, valamint egyházközségi könyvtár és levéltárvezető 
1985-1986  Pungurné Császár Judit rendezte a levéltárat (OSzK Soros Pályázat keretein belül)
1999- Bán Magdolna könyvtáros, majd 2008.01.01-től könyvtárvezető, 2013.01.01-től levéltárvezető
2001- Szél Silvia könyvtáros
2004-2014  Petrányi Lajosné főként az egyházmegyei anyagot rendezte, de az egyházközségi anyag rendezése is főként az ő nevéhez fűződik
2005- Lipóthné Gyulai Anikó könyvtáros
2009- Kiss Ákos könyvtáros
2010-2015 Mohácsi Bernadett könyvtáros, 2013.01.01-től levéltáros
2015-2016 Mikola Tamás levéltáros 
2015 Székely Gábor 
2016-2017 Stankoviczki-Bíró Ágota levéltáros
2017-2018 Gönczi Gergő levéltáros
2018- Bíró Éva levéltáros