Annotations / Reviews

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2021.11.22. 13:31:38
Forrás: moly.hu
P. Dr. Anton Gots műve egy hosszú betegség tapasztalataiból született elmélkedés-sorozat. Elsősorban személyes vallomás: a súlyos beteg küzdelme, hogy fölfedezze szenvedésének értelmét, hogy hinni tudja Isten jelenlétét a bajban és a fájdalomban, és a hit segítségével úrrá legyen megpróbáltatásain. Szembenéz számos egyházi és korproblémával is, amint azok betegágyához eljutnak. A könyv segítséget nyújt a betegeknek a szenvedések érdemszerző elviseléséhez, de sokat tanulhatnak belőle azok is, akik betegekkel foglalkoznak. A könyv végén gyakorlati tanácsokat találunk arra vonatkozólag, hogyan beszéljünk nyíltan és őszintén egy nagy beteggel a halálról, hogyan tudjuk a beteg lelki problémáit keresztény módon megoldani és a halált számára könnyebbé tenni. Az ember életének egyetlen biztos eseménye a halál. A könyv arra próbál minket rávezetni, hogy halálunk bekövetkezzen, a szerző szavaival élve ne kis halál , hanem nagy halál legyen, azaz egy új élet kezdete.

2023.10.04. 11:42:41
Forrás: Előszó
P. Dr. Anton Gots 1934-ben született Mosonszentjánoson. Ausztriában a kamilliánus rendbe lépett. (Ezt a szerzetet Lellisi Szent Kamill alapította a betegek ápolására és gondozására.) Mint fiatal pap hónapokon át feküdt betegen, és hosszú ideig minden jel arra mutatott, hogy betegsége nem lesz szerencsés kimenetelű. Ennek az időnek élményeiből született egy elmélkedés-sorozat. Elsősorban személyes vallomás: a súlyos beteg küzdelme, hogy fölfedezze szenvedésének értelmét, hogy hinni tudja Isten jelenlétét a bajban és a fájdalomban, és a hit segítségével úrrá legyen megpróbáltatásain. Szembenéz számos egyházi és korproblémával is, amint betegágyához eljutnak. A könyv 1970-ben jelent meg először, és 11 éven belül hétszer kellett újra kiadni. A szerző maga sem várt volna ilyen visszhangot. Betegek, fogyatékosok, de egészségesek is élőszóban, írásban számtalanszor juttatták neki kifejezésre, mennyire elevenükön találta őket a mű, s egyben mennyi vigaszt és segítséget merítettek belőle.