Annotations / Reviews

Vélemény írása

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.

Értékelés:

Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2021.08.05. 12:35:18
Forrás: Hátsóborító
Nyáry Krisztián legújabb könyvében 1848-49-ben született levelek segítségével meséli újra a forradalom és szabadságharc történetét. Az ismert szereplők személyes hangú magánlevelei mellett az utca embereinek üzenetei alulnézetből mutatják be a tankönyvekből ismert történelmi eseményeket és a mindennapok küzdelmeit. Hiszen a 170 évvel ezelőtti emberek mást és másképp tartottak fontosnak, örömeik és fájdalmaik, reményeik és félelmeik emberközelibbé teszik a két esztendő krónikáját. A kötetben szereplő 163 levél mindegyikéhez egy-egy rövid történet is társul a Nyáry Krisztiántól megszokott stílusban. A 12 pontot először a dadogós Sükei Károly olvasta fel a pesti népnek, amiért egy titkosrendőr bolondok házába akarta vitetni. Amikor kiderült, hogy a börtönből kiszabadított Táncsics nem lesz ott a Nemzeti Színház esti előadásán, a forradalmárok azt tervezték, hogy egy álszakállas színész fogja helyettesíteni. A forradalom másnapján az egyetemisták is megfogalmazták követeléseiket: ne kelljen tandíjat fizetni, töröltessenek el a vizsgák is, legfeljebb a szigorlatokat tartsák meg. Petőfi nem március 15-én beszélt a néphez a Nemzeti Múzeum lépcsőjéről, hanem egy május 12-ére összehívott népgyűlésen, ahol a pesti fiatalok lemondásra szólították fel a Batthyány-kormányt. Petőfi összefogott barátja, Jókai Mór édesanyjával, hogy megakadályozzák az író és a nála 12 évvel idősebb Laborfalvi Róza házasságát. A szabadságharc alatt a tábori kórházakban megfordult betegségek kétharmadát szifilisszel kezelték, és a probléma leküzdésére külön "bujasenyv-főorvost" kellett kinevezni. Alois Alnoch osztrák ezredes fel akarta robbantani a Lánchidat, de az akció nem sikerült: saját magát robbantotta fel, csak a szivart tartó fehér kesztyűs bal keze maradt meg belőle.