Annotations / Reviews

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2023.09.27. 11:52:49
Forrás: Részlet
Tudjátok az időt, hogy itt van már az óra, amikor fel kell ébrednetek az álomból. Hiszen most közelebb van hozzánk az üdvösség, mint amikor hí- vőkké lettünk: az éjszaka elmúlt, a nappal pedig már egészen közel van. Tegyük le tehát a sötétség cselekedeteit, és öltsük fel a világosság fegyve- reit. Mint nappal illik, tisztességben járjunk: nem dorbézolásban és irigy- ségben, hanem öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust: a testet pedig ne úgy gondozzátok, hogy bűnös kívánságok ébredjenek benne. Rm 13,11-14. Az elmúlt években a mesterséges holdak és űrállomások felbocsátásával kap- csolatban tanultuk meg ezt az új szót: "visszaszámlálás". Ez a modern kifejezés érdekes módon illik rá arra, ahogyan Pál számlálja a múló éveket: nem szomorú megadással, hogy egyre messzebb vagyunk a boldog fiatalságtól, hanem azzal a reménységgel, hogy egyre közelebb vagyunk az üdvösséghez. Nem azt nézi, hogy fogy az időnk, hanem hogy telik, vagyis a teljesség felé közeledik. Vissza- felé számlál. Így írta a római gyölekezetnek: most közelebb van hozzánk az üd- vösség, mint amikor hívővé lettünk. Tulajdonképpen nem is egészen idegen tőlünk ez a visszaszámlálás. Gondol- junk a gyerekekre, akik így számolják a karácsony előtti napokat: hányat alszunk még? S valljuk be, ezt tesszük mi is a szabadságunk előtti napokban: már csak kétszer, már csak egyszer kell fölhúzni az ébresztő órát. Ha komolyen vesszük az eljövendő üdvösség örömét, az Istennel való talál- kozás nagyszerűségét, ha valóban elhisszük Jézusnak, hogy helyet készített szá- munkra a mennyei otthonban, akkor életünk dolgában sem lesz idegen számunkra ez a reményteli visszaszámlálás. Arany János gyermekét imádkozni tanító versében írja: Hála Isten este van 'megin, Mával is fogyott a földi kín.. van hozzánk az üdvösség! S tegyük hozzá: Mával is közelebb Ennek a visszaszámlálásnak van sürgetése is: Ragadd meg az alkalmat, mert az idő nem végtelen folyam, amely mindig ugyanazt a lehetőséget kínálja fel. Hétköznapi életünkben jól tudjuk, mit jelent egy alkalom: mindent félre tesz az ember, hogy el ne mulassza. Csak hitünk dolgában bánunk könnyelműen a kegyelem felkínált lehetőségével. "Tudjátok az időt, itt van már az óra" mond- - ja Pál amikor fel kell ébredni az álomból!" Itt az ideje rádöbbenni a valóságra, hogy bűneink tesznek tönkre és ráébredni, hogy Isten kegyelme még mindent rendbehozhat. "Ej ráérünk arra még" Pató Pál úr módjára sokszor halogatjuk életünk végső kérdéseinek megoldását. Legtöbbször sürgető mindennapi feladatainkra hi- vatkozunk, amelyek nem tűrnek halasztást. Sürgetnek a feladatok és hajszol az idő. Lehet, hogy ebben a hajszában nyerünk perceket, de nem veszítjük-e el közben az örökkévalóságot? Az alkalmat meg kell ragadni. Így mondja az ősi zsoltár is: "Ma, ha az Ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket". Jézus pedig azért sírt egyszer, mert Jeruzsálem népe nem ismerte fel meglátoga- tásánek idejét, nem ébredt rá, hogy kit utasít el magától, amikor Jézust utasí- totta el. A visszaszámlálás sürget: ragadd meg a felkínált kegyelmet, ne küldd el magad mellől a hozzád lépő Jézust, aki üdvösségedet hozza közelebb. Az üdvösség közelségének tudata szólal meg Pál apostolnak a természetből vett szép hasonlatában is: múlik már az éj sötétje és közeleg a nappal. A ke- resztyén életérzésre nem az alkony szomorúsága, hanem a hajnal sugárzó öröme jellemző. S ezt a hajnalt Jézus hozta el a világ sötétjébe. Ő a fényes hajnali csil- lag. A keresztyénség húsvét reggelének csodájával és örömével indult és abban a reménységben él, hogy a feltámadott Jézus hozza el majd a nappal teljes fényét is, az üdvösség örök világosságát.