Annotations / Reviews

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2022.06.01. 10:16:01
Forrás: Előszó
"Novum prematur in annum", - kilenc esztendeig pihentesd kéziratodat mielőtt kiadnád - tanácsolta a római költő, Horatius. Segesváry Viktor monográfiája 36 évig várt a megjelenésre. Igaz, nem a szerző akaratából. Segesváry Viktor 1952-ben végzett a Budapesti Református Teológiai Akadémián és tudományos érdeklődését követve a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Könyvtárába került könyvtárosként. A könyvtár igazgatója Pap László professzor volt. Ő fejlesztette a korábban csupán főiskolai oktatási feladatokat szolgáló bibliotékát kutató műhellyé és tette a Ráday Gyűjteményt a református egyház egyik tudományos központjává. Az 1950-es években az állami tudományos szervezeteket már béklyóba verte a politikai irányítás, az egyházi intézmények ekkor viszonylag még szabadabban mozoghattak. A Ráday Gyűjtemény felolvasó ülésein amelyeken a belső munkatársak és külső szakemberek ismertették a Gyűjteményben őrzött, az egyetemes magyyar műveltség szerves egészéhez tartozó történelmi örökséget, a különböző kutatóknak redszeres találkozóhelye volt. Itt hangzottak el az első ismertetések a Ráday család könyvtáráról is. Segesváryt Pap László bízta meg, hogy dolgozza fel a Gyűjteményben őrzött Ráday családi könyvtár történetét. Az már korábban is tudott volt, hogy ez a könyvtár az európai felvilágosodás irodalmának talán a legteljesebb hazai gyűjteménye, mindeddig azonban nem készült róla rendszeres felmérés. Nem vizsgálták, hogy Ráday Gedeon, a költő és tudós, csupán nagyúri kedvteléből hozta létre bibliotékáját, vagy messzebb néző elgondolások vezették. Másként szólva, mennyiben szolgálta a gyűjtemény a 18. században a közéletből kiszorított református értelmiség tájékozódását, egy tudatos protestáns művelődési politikát? Segesváry munkájának fő forrása a család levéltára volt, amelyből nemcsak a könyvgyűjtés műveléspolitikai vonatkozásai derültek ki, hanem szinte minden kiadványról megállapítható volt, hogy mikor, hogyan és mennyiért szerzték. A könyvtár története így a magyar protestáns kulturális politika megismerésén túl a magyar könyvgyűjtés és könyvbeszerzés történetéhez is értékes adatokat szolgáltat. A kész kéziratot Szauder József professzor, a 18. századi magyar irodalom korán elhunyt neves kutatója lektorálta. Javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete vállalta a mű kiadását. Ezt azonban keresztülhúzta az 1956-os forradalom, illetve Segesváry Viktor Nyugatra távozása. A munka a kényszerű pihenés alatt sem veszített jelentőségéből, ezért a szerző egyetértésével az 1956-ban lezárt szöveget változtatás nélkül közöljük. Csupán a függelékben olvasható bibliográfiát egészítettük ki az újabb művekkel és az időközben megváltozott könyvtári jelzeteket javítottuk. Meggyőződésünk, hogy a monográfia kézreadása értékesen járul hozzá a 18. századi magyar művelődési törekvések alaposabb megismeréséhez. (Benda Kálmán)