Annotations / Reviews

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2024.02.02. 9:31:30
Forrás: Előszó
Az Istennel való találkozásnak a magyar kultúrában, hasonlóan más kultúrákhoz, inkább a fülünk, mint a szemünk az eszköze. Az ószövetségi gyökerek hagyománya szerint: Emlékezz az ősidőkre, gondolj az elmúlt nemzedékek éveire! Kérdezd atyádat, elbeszéli, véneidet, majd elmondják" (5Móz 32,7). A prédikáció és a tanítás abból indul ki, hogy a hit hallásból van" (Rom 10,17) és a Biblia szövege, nyelve, szólásai, példázatai, hősei és a történetek szereplői sokszorosan köszönnek vissza a magyar irodalomban. Lenne-é egységes magyar nyelv az 1590-es Károlifordítás nélkül? Bizony nem! A Biblia a beszéd, az irodalom világa mellett megérintette vizuális kultúránkat is. A homo religiosus" (vallásos ember) Ady kifejezte vele szeretnék találkozni" transzcendens-éhségének jelei megtalálhatók a képzőművészetben, mégpedig nemcsak a képiség, a templombelsők diszítése iránt fogékonyabb katolikusoknál, hanem a protestánsoknál is, elsősorban az oltárképeket használó evangélikusoknál. Régi egyházi hagyomány volt az írás-olvasás tudása nélküli gyülekezetek számára templomi festményekkel megjeleníteni a bibliai történeteket (Biblia pauperum).