Történet

Az Ókollégium színes képe a bejáratrólAz egyházközség levéltára tehát a könyvtár részeként működött évszázadokon keresztül. Dr. Balogh László esperes, lelkipásztor 1971. július 30-án írt soraiban olvashatók a következők: „A Kecskeméti Református Egyházközség Levéltára 1950-ig bezárólag a könyvtár utolsó vaspolcain van elhelyezve. Helye abszolút száraz. Az iratok dobozolása folyamatban van. […] A háborús károk sok iratot megrongáltak, sok a szakadozott, de egyik irat sem nedves, nem gombásodik és élősdiek nincsenek benne.” Az idézetben említett háborús károk következményeként a levéltárat is újra kellett rendezni. A rendezést 1986-ra a Magyar Tudományos Akadémia Soros Alapítványának segítségével Pungurné Császár Judit végezte el. Szabó Gábor lelkipásztor esperesi ideje alatt kialakíttatott az Újkollégium alagsori helyiségében egy egyházmegyei irattári helyiséget. Akkor ez a galériás terem kizárólag a folyó évek iratanyagának megőrzését szolgálta.

Mivel azonban mind a könyvtári, mind pedig a levéltári gyűjtemény az idők során folyamatosan nőtt, az egyházközségi levéltári rész 2004-ben a könyvtár hátsó traktusából az általános iskola egyik tantermébe költözött át. Így párhuzamosan két levéltári helyiségben is őriztek anyagot, az egyik az egyházközségi, míg a másik az egyházmegyei anyag raktározását szolgálta.
2005-től Hegedűs Béla esperes úr szolgálati idejének megkezdésével tovább folytatódott az esperesi, egyházmegyei iratok gyűjtése. 2010-re azonban az egyházközségi levéltár ismét kinőtte a helyét, valamint a 2010/2011-es tanévtől az általános iskola is igényt tartott a kölcsönadott tanteremre, így az egyházközségi levéltár újból költözni kényszerült.

Az egyházközség szeretett volna hosszú távú megoldást találni mindkét levéltár ügyére, így esett a választás az Ókollégiumra, a második emeleten ugyanis lehetőség volt egy dolgozó-kutatószoba és egy korszerű raktárhelyiség kialakítására is. Az egyházközség elnöksége és a Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye esperese megegyezett, hogy összevonják a két levéltárat, így a 2010-es év a költözés jegyében telt el. Komoly előkészületeket igényelt az iratanyag biztonságos szállításának megvalósítása, a zökkenőmentes költöztetés érdekében heteket vett igénybe az anyag gondos becsomagolása, porszívózása. A dobozok, ládák rakodásában és szállításában lelkes gyülekezeti tagok is részt vettek.

A költözést követően ismét ki kellett alakítani a levéltári rendet, amely Petrányi Lajosné munkájának köszönhetően valósult meg, aki 2004-től gondozza a levéltárat, és mind a mai napig – immáron nyugdíjasként – szívén viseli a gyűjtemény sorsát. 2010. október 1-jétől a levéltár megnyílt a nagyközönség számára is, október 29-én pedig megáldására is sor került.

Kép a levéltár raktár részéről Kép a levéltár raktár részéről Levéltár dokumentumok Levéltár raktári fémpolc rendszer


A legjelentősebb levéltárosok között említhető meg Kudar Antal, aki 1865-től dolgozott a levéltárban, és az ő nevéhez fűződik az első mutató összeállítása.

Tollas Bélának és Dr. Kovács Bélának 1950 és 1965 között, a II. világháború utáni rendezésben volt kiemelkedő szerepe. Több mint két évtizeden keresztül, 1988-tól egészen 2012 végéig Szabó Zsuzsanna lelkipásztor volt a levéltár felelőse (2008-ig pedig egyben a könyvtár vezetője is). 2013. január 1-jétől újra hivatalosan is egyesült a levéltár és a könyvtár, a két intézmény vezetése pedig azóta egyetlen személy, a könyvtárvezető kezében összpontosul, ezzel a levéltár életében új időszak vette kezdetét. Fiatal könyvtáros kollégánk, Mohácsi Bernadett is kezd beletanulni a levéltárosi munkakörbe.

2013 augusztusától sikerült őt beiskolázni a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának segédlevéltárosi tanfolyamára, amely a 2014. év végén fejeződik be. Az ott tanultak ismeretében hozzákezdett a kutatói nyilvántartások kidolgozásához, a fondjegyzék átírásához, kibővítéséhez és folyamatosan dolgozza fel a dobozokat. A jogszabályoknak megfelelően igyekszünk kialakítani a levéltár rendjét, működését, igyekszünk lemaradásainkat minél hamarabb pótolni. Így februárban hozzákezdtünk a levéltári leltárkönyv vezetéséhez, ugyanis a levéltárban elhelyezett főleg szakkönyvek, évkönyvek közül a dolgozó-kutatórészlegben elhelyezett könyvek eddig nem kerültek bevételezésre, de azóta már többet feldolgoztunk a Szikla21 integrált könyvtári rendszerben.

A hozzánk érkező kutatni vágyók minden esetben kutatási engedélyért folyamodnak az elnöklelkészhez. A kutatóink adatait, valamint kéréseik leírását 2013. január 1-jétől az elektronikusan vezetett kutatási naplóban rögzítjük.

Minden hónap elején elkészül az előző havi statisztika, diagramon is megtekinthető, hogy melyik kutató hány levéltári anyagban kutatott az adott hónapban. A különféle naplók (kutató-, gyarapodási-, kölcsönzési-, kölcsönkért iratok naplója) vezetése mindig naprakész. A kutatók regisztrálása papíralapon és elektronikusan is megtörténik a kutatási kérelemhez és a kutatási engedély nyilvántartásához hasonlóan.

A levéltár belső kutató terme A levéltár belső kutató terme A levéltár belső kutató terme A levétár raktár része. Anyakönyvek


A levéltár tehát jelenleg is az Ókollégium második emeletén, a Kálvin tér 1. szám alatt található. A 44,2 m2-es dolgozó-kutató részben a két levéltári dolgozó részére egy-egy asztal és számítógép, a kutatók részére egy számítógép és asztal van fenntartva, emellett pedig egy nagy kutatóasztal is található a helyiségben. Természetesen a gyűjtemény legnagyobb részét a 98 m2-es raktárban tárolják, ahova csak a levéltárosoknak szabad bemenniük, míg a dolgozó-kutató részben a teljes anyagnak körülbelül az 1/5-e van elhelyezve.

A levéltárban őrzött anyagok nagysága körülbelül 200 iratfolyóméterre tehető, ebből 128 iratfolyómétert tesz ki az egyházközségi iratanyag, melyben megtalálhatók az egyházközség múltjára, közelmúltjára és jelenére vonatkozó és azzal kapcsolatos anyagok.

Sajnálatos módon a világháborúk és az államosítás során sok dokumentum elveszett, ezek pedig pótolhatatlan veszteséget jelentenek.

A levéltár anyaga igen változatos, a gyűjteményben találhatók például: anyakönyvek, diáriumok, rendeletek, körlevelek, egyházközségi közigazgatási iratok, gazdasági iratok, református egyesületek anyagai; a kecskeméti református iskolák iratai: a Kecskeméti Református Főiskola, a Kecskeméti Református Gimnázium, a Kecskeméti Református Theológia és Jogakadémia, a Kecskeméti Református Leánygimnázium, Leánylíceum és Tanítónőképző, a Bodor Zsuzsanna Leányotthon, a Kecskeméti Református Népfőiskola iratai; az egyházközség könyvtárára vonatkozó iratok, hagyatékok, iskolai évkönyvek, iskolatörténeti gyűjtemény, a Kecskeméti Vég Mihály Énekkar iratai, a Kecskeméti Református Egyházközség végrendeletei, valamint az építési dokumentumai is.

Emellett olyan régi tankönyvek is sorakoznak a raktár polcain téma szerint csoportosítva, melyekből régen református iskolákban tanítottak. Ezek között akad latin, görög, héber, német, angol, olasz és magyar nyelvű is, a tantárgyak tekintetében pedig gyorsírás, magyar irodalom, világirodalom retorika, magyar nyelvtan, történelem, matematika, gazdaságtan, fizika, biológia, földrajz, ásványtan, vallástan, egyháztörténet, bibliaismeret, pszichológia és ének-zene képviselteti magát.

A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltár vezetője, Nagy Edit és a Kecskeméti Református Egyházközség Levéltárának akkori vezetője, Szabó Zsuzsanna között még 2010-ben egy szóbeli megállapodás köttetett, melynek értelmében a levéltár Ókollégiumba költöztetésekor a Ráday Levéltár további gondozás céljából átadta nekünk a Délpesti Református Egyházmegye iratanyagát. Akkor már szó volt további iratanyag, a régi Kecskeméti Református Egyházmegye iratanyagának átadásáról is, mely végül 2013. november 12-én valósult meg, amikor is elhoztunk 93 levéltári dobozban és 21 kötetben összesen körülbelül 13 iratfolyóméter anyagot.

Az átadott régi Kecskeméti Református Egyházmegye anyaga tétel szerinti bontásban: közgyűlési jegyzőkönyvek, bírósági és egyéb iratok 1740-1951 között, egyházközségekre vonatkozó és egyéb vegyes iratok, anyakönyvi másolatok, vizitációs iratok, számvevőszéki jegyzőkönyvek 1788-1952 között; valamint iktatott iratok és iktatókönyvek 1791-1951 között.

Ezzel szinte teljes egészében itt kereshető, kutatható a régi és új egyházmegyei anyag.

Feldolgozás után a még Budapesten őrzött dunapataji anyag (nem túl nagy mennyiség) is átvehető, hogy ezáltal teljessé váljon az egyházmegye iratanyaga.

A levéltár gyűjteménye háromféle módon gyarapodhat: ajándékok, hagyatékok vagy a beszolgáltatott köteles példányok által. Ezek közül az ajándékozás az, ami a legkevésbé számottevő, könyveket például a MELTE-konferenciákon (Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete) szoktak cserélni egymással a levéltárak. (A levéltárosok 9 éve tagjai a MELTE-nek.) Kötelespéldányként érkeznek a levéltárba például a presbiteri jegyzőkönyvek, az anyakönyvek és az adatlapok (keresztelés, esküvő, temetés, konfirmáció). Legnagyobb számban a hagyatékok (általában lelkészek hagyatékai) képviseltetik magukat, jelenleg 27 található a levéltár tulajdonában.

Az utolsó nagy hagyaték, amelyet a levéltár kapott, a Cseri Gyula - hagyaték, melyből 2011-ben a levéltár mellett a könyvtár is kapott kb. 3000-4000 kötetet.

A levéltárba került anyag nagy része (80-90%-a) német nyelvű, de magyar és angol nyelvű iratokat is tartalmaz. A hagyaték főként egyházi, teológiai témájú és hivatalos levelezéseket, teológiai kutatásokat, konferenciák, előadások anyagait és szemináriumi munkákat foglal magába.

Az ide látogató kutatók különféle céllal érkeznek. Leggyakoribb – főleg az idősebb korosztály körében – a családfakutatás, valamint mivel komoly anyag van a Kecskeméti Református Temető exhumált halottjairól, így erről is szoktak érdeklődni. Emellett kutatómunkát végzők, doktoranduszok (belföldi és külföldi egyetemekről egyaránt) is felkeresik a levéltárat. Utóbbiak például a következő témákkal foglalkoztak: lelkészek és a gyülekezet viszonya a 18. századi Kecskeméten, zsidók és keresztyének közötti társadalmi egyenlőtlenség, Magyarország társadalmi mobilitásának történeti vizsgálata 1850-1950 között, a kecskeméti reformátusság története az újkorban (16-18. század).

A levéltár legkiemelkedőbb dokumentumai közé tartozik például a gyűjteményben őrzött legrégebbi irat, az 1564-es egyezséglevél, melynek tárgya a katolikusok és a reformátusok templomhasználatára vonatkozik. A legkorábbi anyakönyv 1712-ből származik.

A legnagyobb dokumentum a több mint egy méter magas Hankovszky Zsigmond által készített album, míg a legkisebb egy darabka török levél, amely a templom építésével, az építési engedéllyel kapcsolatos. A legnagyobb hagyaték Cseri Gyula nevéhez fűződik. Legértékesebbek az anyakönyveink, de az iskolai jegyzőkönyvek is fontosak.

Levéltári pályázatot a könyvtáron keresztül nyújtott be a könyvtár és levéltár vezetője a Nemzeti Kulturális Alaphoz (továbbiakban NKA).

Így a 2014-es évben állományvédelemre nyert összegből savmentes dobozokat (A/3, A/4-es méretben), továbbá hő- és páramérő műszereket vásárolhatunk. Két régi jegyzőkönyvet is sikerül restauráltatni az idén, szintén a NKA-pályázat keretein belül. Idén márciusban a kutatóhelyiség látogatóbarát fejlesztésére, berendezésekre (új asztal, székek, tárolószekrény) adtunk be pályázatot.

Amíg a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Múzeuma nem költözött az Ókollégiumba (azaz 2002-ig), addig a mainál több kiállítást rendezett a levéltár, illetve a levéltár és a könyvtár közösen. Azonban a levéltár manapság is számos értékes anyaggal tudja támogatni akár a könyvtár, akár más intézmény által rendezett kiállításokat.

Érdekesség, hogy a magyar irodalom két nagy alakja, Arany János és Jókai Mór is kapcsolatba hozható a könyvtárral, illetve a levéltárral. A Jogakadémia 1831-1848 közötti időszakra vonatkozó büntetőkönyvében kétszer is szerepel az akkoriban itt tanuló Jókai neve.

Kétszer is (1842-ben és az 1843/1844-es tanév júliusában) beidézték ugyanis a Rektori Székbe, és megfeddték templomból való hiányzás miatt.

Az úgynevezett Aranykönyvbe beragasztott egyik cikk-kivágatból pedig Arany Jánosról derül ki, hogy többször is járt a könyvtárban: „Az értékes gyűjtemény jelenlegi vezetőjének szíves közléséből tudom, hogy a kiváló költő „beiratkozott olvasója” volt a kecskeméti könyvtárnak.

A fennmaradt régi nyilvántartókönyvben két helyen is találkoztunk aláírásával. 1851. november 22-én Anonymus művét, 1852. január 12-én Kézai Simon hun krónikáját kikölcsönözte. […] Valószínű, hogy az éppen innen kölcsönzött krónikák hatására mélyedt el a hunok, a honfoglaló magyarok históriájában.”

A levéltárban nagy figyelmet fordítunk az iratanyagok megóvására, fokozottan ügyelünk arra, hogy a régi vagy rossz állapotú dokumentumokat, iratokat csak pamutkesztyűben foghassák meg a kutatók.

Restaurátorok segítségét már elődeink is igénybe vették, a levéltárban jelenleg hét darab, az OSZK – Soros Könyvrestaurátor Műhely által restaurált könyv található. Szintén az állományvédelmet szolgálja, hogy a raktárban csak a levéltárosok tartózkodhatnak, illetve az elektromos riasztóberendezés és a munkaidő utáni áramtalanítás.

A levéltár könyveinek feldolgozása a Szikla21 nevű integrált könyvtári rendszerben történik. Szeretnénk, ha ezen a rendszeren belül egy olyan modult fejlesztenének ki, amely segítségével akár a dobozban tárolt leveleket is fel lehet majd dolgozni.

A további tervek közé tartozik még a digitalizálás (például az anyakönyveké), a rossz állapotban levő dokumentumok restaurálása, valamint az akadálymentesítés megoldása (a levéltár a második emeleten található, lift viszont nincs az Ókollégium épületében), ezekre azonban anyagi okokból még nincs lehetőség.

A levéltár jelentőségét emeli, hogy az itt tárolt anyagok, iratok egyediek, mindenből csak egy példány van, melyek pótolhatatlanok.

 

Könyvtárosok, levéltárosok:

  • 19. század eleje: ismeretlen személy által készített mutató évek szerint: 508 db iratot sorol fel 8 csomóba kötegelve
  • 1818: Nagy István megírta az 1341 kötetes könyvtár történetét és katalógusát
  • 1851-1860: Csabay Imre - könyvtári szakkatalógust készített
  • 1865: Kudar Antal - mutatót készített, évek szerint felsorolja iratait (eredeti példánya ma is megvan)
  • 1890: Katona Mihály könyvtáros
  • 1899: Móricz Károly - egységesítést készítésének terve a nyilvánossá tételhez. (Ezt megvalósítani Marton Sándornak sikerült.)
  • 1925-1940: Marton Sándor - egységesítést készített a könyvtárban
  • 1940-1945: Soós Tamás könyvtáros
  • 1950.07.01.-1961: Tollas Béla könyvtáros és levéltáros
  • 1955-től: Dr. Kovács Béla (1961-től levéltáros) - könyvtári SzMSz-t és használati szabályzatot is írt, a szakszerű újrarendezésben Pásthy Sándor segített neki
  • 1963. 09. 15.: Dr. Kerekes Sándor, könyvtáros
  • 1965-1999: Adorján Imréné könyvtárvezető
  • 1970: Balogh Pálné könyvtáros
  • 1974. 07. 01-től Zimányi Mária segédkönyvtáros
  • 1974 nyara: Csereklyei Ildikó 3. éves történelem szakos egyetemi hallgató - a levéltár rendezetlen anyagát átnézte, kiszedte a kézirattári anyagot, a többit besorolta a helyére
  • 1976-tól: Szabó Zsuzsanna lelkipásztor - könyvtáros,1988.12.11-2012.12.31.:Egyházmegyei Levéltár vezetője, valamint egyházközségi könyvtár-vezető is, 1999-2007-ig, könyvtárvezető, 2004-2012-iga levéltárvezetője
  • 1985-1986: Pungurné Császár Judit - rendezte a levéltárat (OSzK Soros Pályázat keretein belül)
  • 1999.07.01-től: Bán Magdolna könyvtáros, majd 2008.01.01-től könyvtárvezető, 2013.01.01-től levéltárvezető
  • 2001.09.18-tól: Szél Silvia könyvtáros
  • 2004-től: Petrányi Lajosné- főként az egyházmegyei anyagot rendezte, de az egyházközségi anyag rendezése is főként az ő nevéhez fűződik
  • 2005.08.25-től: Lipóthné Gyulai Anikó könyvtáros
  • 2009.10.15-től: Kiss Ákos könyvtáros
  • 2010.08.02.: Mohácsi Bernadett könyvtáros, 2013.01.01-től levéltáros is

 

A levéltár elnevezései:

  • 1954-től: Dunamelléki Református Egyházkerületi Levéltárának Kecskeméti Gyűjtőhelye
  • 1980-as évektől: Kecskeméti Református Egyházközség Levéltára
  • 2013-tól Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára és Levéltára