Könyvtár fejléc kép


Könyvtár történet

A Református Egyházközség Könyvtára Kecskemét város legrégibb nyilvános bibliotékája. Alapításáról pontos időpontot nem tudunk, de a meglévő források is azt igazolják, hogy kollégiumunk alapítási idejével, az 1564. esztendővel közel egy idős lehet. Bányai András 1653-as gondnoki jelentésében három könyvről ad számot, közöttük az Öreg Graduálról.

A könyvtári állomány kezdeti gyarapodásában diákok, professzorok, lelkészek, városi polgárok ajándékainak, hagyatékának mindvégig nagy szerepe volt. A külföldi (bécsi, páduai, leydeni, krakkói) egyetemeket látogató kecskeméti ifjak, a kollégiumi bibliotéka számára hozott könyvek nélkül soha nem tértek haza. A műveltség elemei az egyházi iskola révén juthattak el Kecskemétre, melyben jelentős szerepe volt az iskolázást felkaroló, a nép kezébe könyvet adó, hitigazságokat anyanyelven s széles körben terjesztő reformáció. Iskolánk a 17-18. században szoros kapcsolatban állt a debreceni kollégiummal, annak partikulája volt.

A könyvtár első hivatalos bejegyzése 1701-ből Rijsen Leonhard: Summa controversis theologicarum c. művében található, ezért a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtárának alapítási évét az 1701. esztendőtől számítjuk.

A 18. század elején még csekély mennyiségű lehetett a könyvtárat alkotó művek száma, de a könyvgyűjtés már komolyan foglalkoztatta az egyházi elöljárókat. 1715-ben Kalocsa István gondnok 30 darab könyvet adományozott a könyvtárnak. 1741-ben pedig külön szobát építettek a könyvtár számára.

A könyvtár tervszerű fejlesztését Varjas János, az első állandó rektor professzor indította el, aki a diákoktól beszedett büntetéspénzt a könyvtár gyarapítására fordította. Munkájának köszönhetően a könyvgyarapodás 1750-től nagyobb lendületet vett.

1788-ban már 300 szerző munkájáról készült feljegyzés, mely 338 könyv címét foglalja magába. A könyvtár a század végére Benkő József lelkész, Gózon István egykori rektor könyvhagyatékával gyarapodott.

Gróf Teleki László superintendentiális főkurátor megvásárolta Szily Sámuel némedi lelkész könyvtárát és 1806-ban a kecskeméti egyháznak ajándékozta, gyarapítva ezzel könyvtárunkat.

Egyházközségünk 1818-ban megteremtette a könyvtáralapot, mely elősegítette a könyvtár tervszerű fejlesztését, másrészt annak magasabb színvonalra emelését szolgálta. Ebben az esztendőben könyvtárunk vezetője, Nagy István rektor professzor összeállította a könyvtár betűrendes katalógusát. A könyvállomány ekkor már a katalógus szerint 1341 kötet volt. Áldozatos munkájának köszönhető, hogy RMK gyűjteményünk jelentősen gazdagodott.

Az 1850-es években a könyvtár birtokába jutott a tudományszeretetéről híres evangélikus lelkész, Hajnal János gyűjteménye. Erre az időre tehető Sipos Károly orvos és Dékány István jogtanár könyvtárainak megvétele is.

A Presbitérium határozata alapján, 1907-ben megszületett a könyvtár nyilvánossá tételének gondolata.

1912-ben, amikor az Újkollégium felépült, költözhetett a könyvtár az állítható vaspolcokkal felszerelt, benne a kor követelményének megfelelő könyvtárhelyiségbe (400 m² olvasó, dolgozó, raktár).

Mind a két világháború pusztításai erős nyomokat hagytak a könyvtáron és annak állományán.

A könyvtár szerkezetileg a református kollégiumi gyűjteményekhez hasonlít, de abban különbözik tőlük, hogy az országban egyedüliként egyházközségi/gyülekezeti fenntartású. Rendszeres állami, illetve egyházi támogatásban nem részesült, így jelenlegi állapotát, infrastruktúráját a fenntartó nagyvonalúságának köszönheti.

Könyvtárunk mindig is a tanulás szolgálatában állt, állományának gyarapításával mind a tanárok, mind a diákok munkáját segítette. Nagy csapást jelentett a reformátusok számára, hogy e nagy múlttal rendelkező intézményét 1948-ban államosították. Gyűjteményünk ekkor szenvedte el egyik legnagyobb csapását azzal, hogy jelentős könyvanyagot „koboztak el” tőlünk. Azok a dokumentumok maradhattak csak meg, amelyekben az egyházközség pecsétje szerepelt, ezek képezik mostani állományunk alapját.

A rendszerváltozást követően a református gyülekezet elöljárói az iskola azonnali újraindítása mellett döntöttek. A gimnázium újraindulásával 1991-ben alakult meg első tagkönyvtárunk, melynek gyűjteménye az egyházközségi könyvtárból vált ki.

Napjainkban az egyházközségi könyvtárhoz két iskolai könyvtár (gimnáziumi és általános iskolai), valamint egy internátusi könyvtár tartozik. A Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára közoktatási és közgyűjteményi feladatokat is ellát.

Fenntartói határozat értelmében a tagkönyvtárak állományának nyilvántartásba vétele illetve számítógépes feldolgozása az egyházközségi könyvtárban történik. 1999 óta folyamatosan kerülnek rögzítésre a Szikla 21 integrált könyvtári rendszer segítségével a hozzánk beérkező könyvek. Az egyházi gyűjtemény retrospektív feldolgozása folyamatban van, és az elmúlt években a különgyűjtemények (folyóiratok, térképek és audiovizuális anyagok) feldolgozása is elkezdődhetett. Külön öröm számunkra, hogy a 2008. a Biblia Éve apropójából különgyűjteményt képeztünk az állományunkban fellelhető összes Bibliából és valamennyi számítógépes feldolgozásra is került.

A gyűjtőkör kialakításában figyelembe vesszük, hogy a Könyvtár használóinak köre elsősorban az iskolánkban tanuló mintegy 1200 diák és közel 100 pedagógus, a kecskeméti református egyháztagok, a város lakosai, valamint a Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye lelkészeinek, egyházi dolgozóinak, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem Nagykőrösi Tanítóképző Főiskolai kar hallgatóinak köréből kerül ki. Az ő tudományos, szakmai munkájukat, felkészülésüket és lelki épülésüket kívánjuk elősegíteni. A hitoktatás dokumentációs hátterének biztosítása és az oktatáshoz szükséges szak, és általános műveltségi anyag gyűjtése elsődleges feladataink közé tartozik.

Fő szolgáltatásaink közé tartozik a kölcsönzés, helyben használat, olvasószolgálat mellett az internet használat, valamint fénymásolás. Esetenként a dokumentumok fotózása, szkennelése is. Az új rendelkezéseknek megfelelően, 2004-től hivatalosan is nyilvános könyvtárként működünk. Olvasótermünkben kézikönyvek használatára és Internet-hozzáférésre van lehetőség.

A kezdetek óta tagjai vagyunk az Egyházi Könyvtárosok Egyesületének, mely igyekszik magyarországi és határon túli egyházi gyűjteményeket egybefogni.

Szorosabb kapcsolatot igyekszünk a helyi könyvtárakkal is fenntartani, ennek keretén belül két közös pályázatban is indultunk a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Katona József Megyei Könyvtárával.

Az elmúlt években megkezdődött a könyvtár helyiségeinek renoválása. Elsőként a német Gustav Adolf Werk támogatásával 2008. februárjában megvalósulhatott a könyvtári helyiségek laminált padlóval történő burkolása. Reményeink szerint 2009. tavaszán az Újkollégium főhomlokzatának rekonstrukciójában a könyvtár teraszának felújítására is sor kerülhet.

 

Könyvtár gyűjteménye

A Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtár gyűjteménye ősnyomtatvánnyal és unikummal sajnos nem dicsekedhet. Azonban számottevő, a nemzeti kincsünket gazdagító értékes könyvet mondhatunk magunkénak. Ilyen a közel 200 kötetet magába foglaló RMK gyűjteményünk.


Állományunk közel 80.000 kötetet számlál a folyóiratokkal együtt, melynek harmada 1850 előtti időkből való. Gyűjteményünkben mintegy 800 kötet hungarika is található. Jelentős százalékban találhatunk teológiai, jogi műveket, történelmi szakmunkákat, forráskiadványokat, irodalomtörténeti és szépirodalmi műveket.

Az első magyar földön, magyar nyelven nyomtatott könyv az Újtestamentum kiadásának költségeit Nádasdy Tamás dunántúli főrend, királyi tanácsos fedezte. Könyvtárunk legértékesebb kiadványa a sárvár-újszigeti nyomda második ma ismert terméke, melynek nyomtatását egy kevésbé ismert nyomdász, Joannes Strutius nevű mester kezdte el. Ő főleg a fametszetek készítésével töltötte idejét, tőle 1540 elején Abádi Benedek vette át a munkát.

Sylvester János a fordításnál Erasmus görög-latin kiadását vette alapul. Az egyes evangéliumok összefoglalását disztichonokban adta, s szintén disztichonokban írta könyvének a magyar néphez szóló ajánlását is, elsőként alkalmazva nyelvünkön az időmértékes verselést. Munkája aggályos pontosságra törekvő, ezért néha nehézkesnek is tetsző. Sylvester az első Biblia-fordítónk, aki nagyfokú grammatikai tudatossággal dolgozott. A magyar nyelvet illetően fontos felismerésre jutott, a magyar nyelvtanhoz is a Biblián át vezet az út. Sylvester Biblia-fordítása oly sikeres volt, hogy kétszer is kinyomtatták. A színes címlappal megjelent sorozatból ma már csak három ép példány található: az egyik a londoni British Libraryben, a második a bécsi Kunst-historisches Museumban és a harmadik könyvtárunk tulajdonában. Tudjuk, hogy a teljesen ép és gyönyörű szép példány Nádasdy Tamás feleségéé, Kanizsai Orsolyáé volt. Könyvtárukba a neves műgyűjtő ajándékaként került:

„A’ Magyar Országi Reformata Ecclesia Dunán innenti Ketskeméthi Fő Oskolájának W.Id. Jankovich Miklós ajánlja 1841 általa Bécsben szereztetett 160 frpp."

Számos, a reformáció korának bibliafordítása szerepel gyűjteményünkben:

  • Heltai Gáspár Újtestamentuma,
  • Károlyi Gáspár Vizsolyi Bibliája, valamint
  • Szenci Molnár Albert Bibliafordítása.

 

Szenci Molnár Albert 15 esztendős korában iratkozott be a gönci iskolába, amikor Károli Gáspár a bibliafordításon dolgozott. Abban a páratlan élményben volt része, hogy láthatta, amint Károli „nagy isteni félelemmel kezdett a bibliafordítás elsőűvét, hogy e Bibliát javítva újra kiadhassa. kibocsátásához.” Azóta élt benne a vágy, hogy folytathassa a „szent öreg” munkáját.

15 éves várakozás után 1608-ban sikerült kiadni a Hanaui Bibliát, amely bibliagyűjteményünk egyik ékes, és már eddig is sokszor bemutatásra került darabja. A hanaui Biblia 1500 példányban jelent meg, ma 58 példányt tart számon a Nemzeti Könyvtár. 2007. őszén megpályáztuk és megnyertük a Nemzeti Kulturális Alap restaurálási pályázatát, így 2008 tavaszán az OSZK-Soros Könyvrestaurátor Műhely restaurálta könyvtárunk példányát. A református parókia renoválásánál bukkantak arra az értékes képre, mely a fordítót Szenci Molnár Albertet ábrázolja.

RMK gyűjteményünk egyik jeles darabja Mélius Juhász Péter: Herbarium A fáknak, füveknek nevekről, természetekről és hasznairól… c. 1578-ban Kolozsvárott kiadott munkája. Mélius Juhász Péter (Horhi, 1532-Debrecen, 1572) kora nagytehetségű kálvinista teológusa, egyháztudósa, valamint hitvitázója volt. Elemi tanulmányait a Sylvester-testvérek iskolájában Sárváron végezte, majd 24 éves korában tanítóként került a wittenbergi egyetemre. Már 28 évesen Debrecen püspökének választották. Herbáriuma a 16. századi botanikatörténetnek, a „magyar herbalizmus” történetének alapműve és egyben az első mai értelemben is jól szerkesztett magyar nyelven nyomtatott „modern” természettudományos kézikönyvünk. Külön értéke a Mélius halála után megjelent kötetnek, hogy kiadását egy asszony – özvegy Heltai Gáspárné – döntése tette lehetővé, aki bevezetőt is írt a könyvhöz. Alcíme pontosan tájékoztat tartalmáról: a „fák és füvek” a teljes növényvilágra utalnak. A növények „természete” az elméletre, a növények „haszna” a gyakorlatra utal. Tíz virágtalan növény, 403 virágos növényfaj, 43 termesztett változat, tehát közel félezer növényrendszertani egység azonosítása sikerült a kötetben olvasható 625 különböző „tudományos” (latin és görög), 327 német és 1236 magyar növénynév illetve ezek leírásai alapján. Az orvostudomány számára, mintegy háromszáz középkori betegség nevet dolgozott fel. A gyógyszerészet, mintegy 1500 receptet, gyógymódot találhat benne.

Antikva könyveink közül kiemelendő könyvtárunk legrégebbi kiadású műve, az 1503-ban a híres velencei Aldus nyomdában nyomtatott Euripides mű. A Nemzeti Kulturális Alap pályázatán nyert összegből sikerült 2006-ban restauráltatnia a számunkra igen értékes darabot.

Az 1571-ben kiadott gyönyörű, díszes, fatáblás reneszánsz bőrkötésű antikvák közül kiemelkedik a német reformáció megindítójának Luther Mártonnak Az Asztali beszélgetések c. munkája. Luther hosszú évek során tudós férfiakkal, idegenből jött vendégeivel és asztaltársaival folytatott beszélgetéseit az élet mindennapi dolgairól és a teológiáról, német teológusok jegyeztek fel.

Bibliotékánk legkisebb méretű könyvecskéje úgy került hozzánk, hogy egy idős néni cserélte el egy nagybetűs Bibliára, mert az apróbb betűk miatt már nem tudta olvasni (Legenda szerint). Az ezüstözött bőrkötésű imádságos könyvet a 9 éves báró Wesselényi Miklósnak talán egyik nevelője állíthatta össze és adhatta ki Kolozsváron 1760-as években.

Gyülekezetünk számára is kedves emlék, hogy mi őrizhetjük Fürdős Lajos Bibliáját, melyet az Eklézsia készítetett számára 25 éves kecskeméti szolgálata emlékéül. Díszes bordó bársony borítja ezüst verettel, illetve a kötéstábla közepén ezüstből a Kecskeméti Református Egyházközség címere található.

2004. őszén gazdagodhattunk rendkívül értékes térkép- és metszet-gyűjteménnyel. Dr. Irányi Béla a maga gyűjtött anyagot, - amely a térképek, metszetek mellett, több 1800 előtti nyomtatott könyvet és egy jelentősebb tárgyi néprajzi anyagot is magában foglal – rendkívüli nagyvonalússággal a Kecskeméti Református Egyházközség gondjaira bízta. A metszetgyűjtemény egésze 107 db 16-18. századi térképlapot számlál, kiegészülve 80 db város- és 13 db csataképpel. Ezek között több, itthon egyetlennek vagy az ismerttől eltérőnek, unikálisnak számító darab is található: Ortelius Magyarország és Erdély térképei, Johann Ulrich Müller térképe, vagy Johannes Janssonius magyar református helyesírású mappája. Továbbá Mattheus Zündt és Peter Du Val lapjai, de nem mehetünk el szó nélkül a Tolnán zajlott csatát megörökítő metszet mellett sem. Ennek jelentőségét számunkra az adja, hogy 1599-ben a virágzó tolnai egyház lelkésze, Búzás Mihály vezetésével szinte áttelepült az egész mezőváros lakosságával együtt, menekülve a tizenötéves háború pusztításai elől. 2005-ben az Országos Széchenyi Könyvtár Térképtárának segítségével, illetve a Ráday Múzeum rendezésében egy válogatást mutathattunk be a nagyközönség számára a nekünk ajándékozott gyűjteményből.

Kéziratgyűjteményünk darabjai többségében egyházi jellegű művek. Legnagyobb számban prédikációk, imádságok, tanulmányi jegyzetek találhatók benne, de vannak dalgyűjtemények, görög nyelvű útinapló, amerikai útleírás, sőt egy opera szövegkönyve is. A legrégebb kézirat Tolnai Beke Mihály heidelbergi peregrinációs albuma/emlékkönyve 1592-1596-ból, feltételezések szerint még a menekülők hozhatták magukkal Tolnáról 1599-ben.