Éremgyűjtemény fejlécképe: Mátyás királyt ábrázoló bronz kisplakett


Kecskeméti Református Egyházközség dr. Szíj Rezső és Kovács Rózsa Tudományos és Művészeti Gyűjteménye. Éremgyűjtemény

Szíj Rezső a gyűjtemény atyja:

Szíj Rezsőt ábrázoló érem Szíj Rezső (1915-2006) élete során mindig szívén viselte a magyar kultúrát és művészetet. Már pápai kollégiumban töltött iskolás éveiben megmutatkozott a könyvek iránti szeretete, a bibliofília iránti fogékonysága. Diáktársai, mint könyvszeretőt, könyvgyűjtőt ismerték. Amikor csak lehetett gyűjtötte a könyveket, gyakran a legáció- és zsebpénzét is erre költötte. Nemcsak könyvszeretetével tűnt ki kortársai közül, hanem kiváló írói vénával is rendelkezett. Írásaiban igyekezett az olvasó figyelmét a kultúra felé fordítani, művészet szeretetét másoknak továbbörökíteni, szerető figyelmességgel csiszolta olvasói művészeti szemléletét, művészethez való viszonyulását. Mindig figyelmeztette a látogatókat, hogy a műveket nézzék, és ne a neveket, a kapott díjakat, kitüntetéseket. Magáénak érezte Baudelaire szavait: „a díjak megrontják az emberi jellemet.” Úgy tartotta, hogy a művészetet nem annyira érteni, mint inkább szeretni kell. A második világháború utáni nehéz politikai helyzetben óriási munkát végzett a magyar kultúra területén. Pártfogásába vette a művészeteket, a művészeket, kiállításokat rendezett, írt, megszámlálhatatlan irodalmi, tudományos és művészeti egyesületnek és körnek volt tagja, és ezek közül nem egynek alapítója is.
A magyar kultúra értékeinek megőrzését nemcsak szavakkal igyekezett előmozdítani, hanem tettekkel is. Kitartó munkával hatalmas tudományos és művészeti gyűjteményt hozott össze, amely több tízezer festményt, sokszorosított és alkalmazott grafikát, szobrot, kisplasztikát, archív és művészeti fotókat, történelmi értékű levelezőlapokat, művészeti reprodukciókat, könyvet, különnyomatot, folyóiratot, újságkivágásokat foglal magában. Később élete munkáját felosztotta a Mosonmagyaróvári Református Egyházközség, a pápai Városi Könyvtár, a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum, a kecskeméti Ráday Múzeum, a csornai premontrei rendház, és a Kecskeméti Református Egyházközség között. Az egyházközség kapta meg 5000 kötetes könyvtárát, és képtárából körülbelül 3000 műtárgyat, amely hazai és külföldi jeles művészek alkotásait tartalmazza, elsősorban az 1920-as évek utáni időszakból, közöttük Munkácsy- és Kossuth-díjas alkotókkal. A gyűjtemény a Kecskeméti Református Egyházközség Dr. Szíj Rezső és Kovács Rózsa Tudományos és Művészeti Gyűjteménye nevet kapta. E gyűjtemény részét képezi az a 112 darabos éremgyűjtemény is, amelyet a következő néhány sorban szeretnék az olvasó figyelmébe ajánlani.

Hogyan kezdődött az éremgyűjtési szenvedély:

Soltész Elemér ábrázoló érem Szíj Rezső vonzalma az érmékhez a pápai Beck Ö. Fülöp szobrászművész készítette Kodály-érme megszerzésével kezdődött. 1943-ban írt először a művésznek kérve, hogy küldjön számára egy általa készített bronz Kodály-plakettet, amelyet végül többszöri levélváltás után jutányos áron kapott meg. Ettől kezdve nem volt megállás, a Kodály-plakettet több más érme követte, amelyet részint Beck Ö. Fülöptől, részint más művészektől szerzett be. Köztük volt Arany János bronz plakettje, melyet Beck Fülöp ajánlott figyelmébe, de megvásárlására csak a második világháború után került sor Soltész Eleméren keresztül. Ugyanekkor szerezte meg többek között a pápai kollégium 400. évfordulójára készült kétoldalas érmét is. Pápa város mindig is különös helyet foglalt el szívében. Itt végezte az elemi, a gimnáziumi és a teológiai tanulmányait. Éremgyűjtő tevékenysége a háború után, 1947-ben élénkült meg, mikor kapcsolatba került Soltész Elemér protestáns tábori püspökkel. A hírneves gyűjtő kedvenc éremművésze Berán Lajos volt, a gyűjteményben levő Berán-érmék is Soltésztől származnak.

Az éremgyűjtemény:

Az érmegyűjtemény a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtárába került. Itt 33 művésztől láthatunk érméket, többségében bronzból, akik között olyan nevek szerepelnek, mint Ferenczy Béni, vagy Medgyessy Ferenc. A nívós társaság között a gyengébbik nem is képviselteti magát, Ligeti Erika és Osváth Mária személyében. Ha a gyűjteményt csupán statisztikai szemmel nézzük, és figyelmen kívül hagyjuk a művészi értéket, akkor a sorból Berán Lajos és Csúcs Ferenc emelkedik ki, akiktől a legtöbb érme származik, szám szerint 41, vagyis a gyűjtemény több mint kétharmadát e két szobrásztól származó érmék teszik ki. Mennyiséget tekintve mögéjük szorulnak Beck Ö. Fülöp (9), Búza Barna (7), Borsos Miklós (6), Kiss Sándor (5) Ferenczy Béni, Kelemen Kristóf, Percz János és Józsa Lajos, akik 3-3 kisplasztikával vannak jelen. De ne feledjük, hogy ezek csak statisztikai számok, a mennyiség nem azonos a művészi értékkel.
Szíj Rezső olyan érméket gyűjtött előszeretettel, amelyek a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány neves alakjait ábrázolja. Találkozhatunk többek között Szent István országalapítónk, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, gróf Széchenyi István reformkori politikus, Kodály Zoltán, Bartók Béla zeneszerzők, Arany János, Vörösmarty Mihály költők, Szabó Dezső író, Egry József, Derkovits Gyula, Munkácsy Mihály festők, Bolyai Farkas matematikus, Pázmány Péter esztergomi érsek, bíboros ábrázolásaival. Maga a gyűjtő is meg van örökítve, nem is egy, hanem több plaketten.
A könyvtár hívja és várja olvasóit, a művészet kedvelőit, mert itt nemcsak tudásunkat gyarapíthatjuk, hanem esztétikai érzékünket is kielégíthetjük, megcsodálva a művészek keze munkáját, e „bronzba öntött magyar történelmet.”