Épület

Ókolléigum bejárati impozáns kapuja Makrokép az Ókollégiumról Makrókép az Ókollégiumról Makrokép az Ókollégiumról


Ókollégium

"Kecskeméten az első, ma is álló református iskolaépületek a klasszicista stílusú Ókollégium." (részlet az Ötödfélszáz esztendők című emlékkönyvből)

A főgimnázium és az 1830-tól megindult jogászképzés mellett az 1860-ig Kecskeméten működő teológiai intézet is itt kapott helyet. A századfordulóra azonban már a szűknek bizonyuló épület átalakítását, bővítését tervezték, végül a későbbi Újkollégium megépítése mellett döntöttek. Onnan a Jogakadémia 1924-ben visszaköltözött az Ókollégiumba. 1944 őszétől az összevont felekezeti iskolák működtek itt. 1948-ban az egyházi iskolák államosítása során a Jogakadémiát felszámolták. Az épületet ezután több iskola és a megyei pedagógia intézet központja használta. Az egyházközség 1991-ben visszakapta az Ókollégiumot, ahol az 1990-ben újraindított gimnázium működött 1997-ig. 1994-ben a Jogakadémia jogutódjaként itt indult meg a Károli Gáspár Református Egyetem és Szegedi Tudományegyetem közös jogászképzése. 1997-ben a Ráday Múzeum és több magángyűjtemény, majd 2010-ben az egyházközség levéltára is ide költözött." (írta Székely Gábor, részlet az Ötödfélszáz esztendők című emlékkönyvből)

 

Ókollégiumi kérdezz-felelek

"Miért és mióta nevezzük az épületet Ókollégiumnak?
Az elnevezésnek csaknem 100 esztendős hagyománya van. Az épület hosszú ideig épült a 19. században, majd a 20. század elején a kecskeméti reformátusok újabb iskolaépületet is építenek, melyet új kollégiumként emlegetnek. Ekkortól nevezik a régebbi iskolaépületet ó, azaz régi kollégiumnak. Az Ókollégium nevét, egy hatásos ünnepi beszédben, először velószínüleg Joó Gyula, a Jogakadémia dékánja használta 1924-ben.

Ki tervezte az Ókollégiumot?
Az Ókollégium épületének tervezőjeként a szakirodam általában Hofrichter József említi. Helyesebben azonban két építész, Hild József és Hofrichter József nevét együttesen feltüntetni. Az épület homlokzatát Hild, a belső tereket Hofrichter tervezte, s utóbbi vezette az építkezés első szakaszát is.

Ókollégium homlokzati terve Ókollégium terve a légfűtésről


Milyen technikatörténeti érdekessége van az Ókollégiumnak?

Eredetileg légfűtéses volt az épület. A pincében elhelyezett hat darab fűtőhelyen termelt hőt a pince hosszanti főfalában kiépített csöveken, illetve négyzetes keresztmetszerű nyílásokon keresztül juttatták a falba, abban továbbították a felső szintekre, ahol öntöttvas fedelű nyílásokon keresztül áramlott ki a meleg levegő a helyiségekbe. A saját korában különösen modern fali légfűtéses rendszer elemei ma is fellelhetőek az épületben." (írta Dr. Fogarasi Zsuzsa, részlet az Ötödfélszáz esztendők című emlékkönyvből)

 

"Ha az Ókollégium lépcsőjén jár az ember, felsejlik előtte a 19. századi kép, amikor még a kollégium alsó hat osztályába járó, ún. klasszista diákok tolongtak ezeken a folyosókon. [..] És itt történt az is, hogy az első elemistákra vigyázó harmadéves teológus és jurátus diák, Böszörményi Mihály elszólította az udvaron sütkérező diákok közül a társaság kedvencét, Jókai Móricot, mert vendége érkezett Petrovics Sándor személyében.

A ma Ókollégiumnak, építésekor valószínűleg csak kollégyiomnak nevezett épület volt Kecskemét első impozáns, emeletes építménye. A legenda szerint a református kollégium és az emeletes épület fogalma annyira egyet jelentett a civisek körében, hogy mikor egyikük Pest-Budán járve sok emeletes házat látott, így kiáltott fel: »Nem is tudtam, hogy részünkről ennyi kollégyiomok vannak Pesten!«." (részlet az Ötödfélszáz esztendők című emlékkönyvből)

A fotókat Juhász Katalin készítette
A tervrajzok a Kecskeméti Református Egyházközség Könytárárnak és Levéltárának tulajdona