Annotations / Reviews

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.
Értékelés:



Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2022.03.25. 10:23:31
Forrás: Előszó
A monográfia nyolc nagyobb fejezete közül az első az olvasás és a vallásosság kapcsolatát vizsgálja. Ami a vallásellenes jelenségeket illeti, a felvilágosodás kutatójának jelentős adóssággal kell szembenéznie, s ennek ledolgozására jó lehetőség az egy földrajzi terület egy felekezethez tartozó lakosságának feltérképezése. A szerző elsőként a kegyesség és az olvasási szokások kapcsolatát vizsgálja, idekapcsolva az olvasással terjedő vallásellenesség vizsgálatát is. A vidékies életmódot folytató békési református lakosságra vonatkozó forrásokat kutatva két irányban indul el. Vizsgálja (a főként néprajzi módszerekkel feltárható) népi vallásosságot és beveti az olvasmánytörténet eszköztárát. Forrásait széles körből válogatja: az elsődlegesen fontos egyházközségi- és egyházmegyei iratok mellett az omniáriumokat, az iskolai iratokat, a canonica visitatiós iratokat, a végrendeleteket és a világi igazgatási szervek által képzett hivatalos iratokat is vallatóra fogja. Ezek feldolgozásához az elmúlt években fél országrésznyi területet bejárt. Hegyi Ádám elsőként az egyházmegye vezető lelkészeinek működését és a praxisukkal kapcsolatban keletkezett vallásellenességre utaló forrásokat kutatja. A traktus lelkipásztorait vizsgálva felidézi Szőnyi Benjámin esetét, aki a fizikoteologizmus lelkes hirdetőjeként indult, majd a felvilágosodás vallásellenes tendenciáinak hatására fordult ismét az isteni kijelentés bizonyossága felé. Szolgálati helyén, Hódmezővásárhelyen is észlelt olyan deista és naturalista irányú eseteket, amelyek az ortodox irányváltását magyarázhatják. A másik példa egy káplán-tanítóé, aki borgőzös mámorában a feltámadást tagadta és Mózest becsmérelte.