Annotations / Reviews

Vélemény írása

A véleményt megjelenés előtt könyvtárunk ellenőrzi.

Értékelés:

Értékelés: Még nem értékelték (0 szavazat)

2022.05.25. 14:56:42
Forrás: Fülszöveg
Az írónő - a könyvéről: "Nem mindegy, hogyan élünk a biztos halál küszöbén, és nem mindegy, hogyan halunk meg" - 1975-ben kiadott, Topográfia című könyvemben találtam ezeket a sorokat, egy 1973 áprilisában keletkezett, nagyon is komkrét történelmi tárgyú írásomban. a varsói gettólázadás harmincadik évfordulójáról emlékeztem meg benne, s erről a kiindulópontról jutottam el, Janusz Korczak hősi alakának bemutatásán át, a fentebbi morális következtetésig. Most, amikor prózaírói munkásságom harmincnégy évi terméséből válogattam, úgy éreztem: ezt a tárcát kell kötetem élére tennem, mert ez jellemzi leginkább a prózámat: hogy a közelmúlt történelméből és a napról napra születő, jelenvaló történelemből, mindnenapi életünkből hol ténylegesen, szó szerint is levon bizonyos erkölcsi tanulságokat, hol az olvasókat készteti azok levonására, elgondolkoztatja őket, hogy felrázza közömbösségükből, eltehetetlenedésükből. Valahol túl az ötvenen nem röstelljük már, ha moralistának tartanak bennünket, hiszen azt sem röstelljük, nem röstellhetjük, ami történt vagy történik velünk, vállalásunkkal próbáljuk alakítani, gyümölcsözővé tenni az életet. Egységbe foglalva azt, ami szó azzal, ami tett. Kötetem versmottója Szilágyi Domokostól való, tőle kaptam a legtöbbet az utóbbi esztendőkben, hiszen ő mondta ki, hogy Szégyen a szó, ha nem vigasz / szégyen a vers, ha nem igaz, / igaz vagyok s szégyentelen, / akárcsak a történelem. Ő mondta azt is, hogy ajkad mögött piros szegfű / szemed öblén fehér rózsák / rugdald vérem piros öröm / nyugtasd lelkem fehér jóság - és én nekibátorodva, újra dallamos-rímes verseket kezdtem írni, nagyon egyszerű szavakkal a legfontosabbról, élet és halál dolgairól, és ő tanított arra - ő, aki végül belezuhant a szakdékba-, hogy mindig, mégis érdemes. Hinni, remélni, szeretni: élni, tenni és írni. [... ]